Újabb oligarcha-család Magyar Péter körül - bemutatjuk Bóna Szabolcs agrárbárót, elmondjuk hogyan szerezte milliárdos vagyonát

A Tisza nagy erőkkel építi Bóna Szabolcs imidzsét: a szakpolitikusét, aki puszta erejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat. Az Ellenpont azonban kiderítette, hogy Bóna elsősorban családi hátterének köszönheti kivételezett helyzetét: édesapja befolyásos tsz-elnök, majd országgyűlési képviselő volt a szocializmusban. Bónáék jelentős hatalommal bírtak a rendszerváltás előtt, amit a politikai fordulat után sikeresen átmentettek. A tiszás politikus ilyen előzmények után került Magyar Péter mellé és lett a milliárdos forgalmat lebonyolító Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetője. Forsthofferék után egy újabb kommunista oligarcha-család jelent meg Magyar Péter mögött.

Bóna 2022-ben ért fel a szakmai csúcsra, amikor elnyerte "Az Év Állattenyésztője"-díjat. Kiterjedt kapcsolatrendszer, nagy befolyás, szép számú alkalmazott, szakmai elismerések – mindene megvan a szintlépéshez a nagyvállalkozónak, aki az elmúlt években a környék nagyhatalmú agrárbárójává nőtte ki magát.

Csakhogy Bóna felemelkedésének van egy erős árnyoldala, ami feltehetően nem véletlenül maradt ki a bemutatkozásából:

családja mindent a szocialista rendszernek és az állampárt iránti lojalitásának köszönhet.

Bóna Szabolcs előadást tart az Agrárszektor 2024 Konferencián tavaly decemberben. Forrás: Facebook

Bónáék a kommunizmus éveiben alapozták meg a vagyonukat, amelyet aztán leleményes módon mentettek át a rendszerváltás utáni időkre. A tiszás üzletember így olyan előnyökkel indulhatott, amelyekről a legtöbben csak álmodhattak.

Hithű kommunista

Édesapja, Bóna János jól ismert szereplő volt a környéken a hetvenes-nyolcvanas években. Nem feltétlenül jó értelemben.

Idősebb Bóna ugyanis a rendszerváltás előtt több mint egy évtizeden át vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. "jogelődjét", a rábapordányi termelőszövetkezetet.

Bóna Szabolcs édesapja, Bóna János: Csorna és környékének befolyásos ura volt a rendszerváltás előtt. Forrás: Arcanum

Magyarországon az elsők között, a Rákosi-rendszer erőszakos kolhozosításának első hullámában, 1949 novemberében alakult tsz a községben – a Szocializmusért Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetnéven. Később, az 1970-es évek elején a rábapordányi tsz beolvadt a döri Vörös Csillag Szövetkezetbe, így a művelt földterület 3000 hektárra bővült. Érzékeltetésképpen: ez nagyjából 4200 futballpályának megfelelő, hatalmas terület.

Ebbe a helyzetbe csöppent bele a tiszás vállalkozó édesapja, aki 1978-ban, harmincegyévesen került a rábapordányi szövetkezethez, ahol igen gyorsan tsz-elnök lett. Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez mit jelent: a tsz-elnökök jelentős helyi és gazdasági befolyással bírtak a szocializmusban.

Ezt a bizalmi pozíciót nem tölthette be akárki, csak azok, akik politikailag maximálisan megbízhatónak minősültek és feltétlen hívei voltak az állampártnak. Magyarán

Bóna Szabolcs édesapja a kommunista rendszer képviselője és egyben haszonélvezője volt.

Forrás: Opten

Miután átvette az irányítást, a szocialista sajtóban előszeretettel állították be mintagazdaságnak a rábapordányi tsz-t. Ezt jelzi, hogy az állampárt irányítása alatt álló Népszabadság többször is készített interjút idősebb Bónával, illetve riportot a helyi gazdaság működéséről.

Egy 1983-as propagandacikkben optimistán harsogták, hogy Bóna János vezérletével Rábapordányban panaszkodás helyett bizakodóan tekintenek a jövőre. Az írásban a tsz-elnököt szerénynek jellemezték, olyan embernek, aki "nem beszél a bizonyítható sikerekről", hanem eredményeinek alátámasztására inkább előhúzza a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának kiadványát.

Forrás: Arcanum

Nem véletlen a szocialista állampárt és propagandasajtójának szeretete, hiszen a Bóna által vezetett A Szocializmusért Mezőgazdasági Termelőszövetkezet valósággal szárnyalt: több alkalommal is szerepeltek a jól termelő gazdaságok között.

Forrás: Arcanum

Ilyen teljesítmény után semmi meglepő nincs abban, hogy Bóna János 1984-ben megkapta Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A kitüntetést a nagy szocialista forradalom, november 7-e alkalmából osztogatták. Azokat díjazták, akik a szocialista társadalom számára előremutató teljesítményt tudtak felmutatni a munkájukban.

Forrás: Arcanum

A tiszás üzletember édesapja szépen lépdelt előre a vörös ranglétrán: nem sokkal állami kitüntetése után, 1985 júniusában országgyűlési képviselő lett. Mandátumát pótválasztáson szerezte meg a Csorna központú, Győr-Sopron megye 10. számú egyéni választókerületében. Így Bóna János tagja volt a szocialista rendszer utolsó parlamentjének.

Forrás: Történelmi Tár

Tökéletesen mutatja idősebb Bóna befolyását, hogy a Népszabadság szinte azonnal rárepült a sztorira. Exkluzív cikkben, bombasztikusan tálalva a következőkkel ideologizálta meg a tsz-elnökből lett parlamenti képviselő sikerét: "Bóna János, Rábapordány. A 40 esztendős termelőszövetkezeti elnökből spontán jelöltként lett a csornai körzet országgyűlési képviselője. A 2760 hektáron gazdálkodó szövetkezet arról híres, hogy nem is olyan régen még veszteséges volt, mostanában pedig nyeresége meghaladja az évi 23 millió forintot. Talán ennek köszönhette Bóna János is a bizalmat."

Forrás: Arcanum

Csak aztán új szelek kezdtek el fújni, jött a rendszerváltás. Bónáék azonban megoldották és könnyedén átjátszották a kommunizmusban szerzett befolyásukat.

Hatalom-átmentés, fennakadás nélkül

1992-ben sorsdöntő, úgynevezett vagyonmegosztó közgyűlést tartott a rábapordányi tsz. A szövetkezetet a piacgazdaság szabályainak megfelelően átalakították, és átnevezték Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezetre. Már nem kizárólag mezőgazdasági termelést folytattak, hanem kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységeket is.

Forrás: Arcanum

Mintha mi sem történt volna, az egykori pártfunkcionárius, Bóna János meg tudta tartani a pozícióit: az ülésen megválasztották az átalakított szervezet igazgatósági elnökének. Tisztségét egészen 2005-ig megőrizte.

2001-ben aztán jött a nagy dobás: másokhoz hasonlóan az egykori termelőszövetkezeti vagyonból mezőgazdasági részvénytársaságot alakítottak. A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő szövetkezet részleges átalakuláson ment keresztül, így jött létre a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. 

Az új társaságban is a volt tsz-elnök, Bóna János lett a főnök, aki fokozatosan átjátszotta a hatalmat a fiának. A tiszás vállalkozó előbb 2010-ben Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., majd 2016-ban a Mezőgazdasági Termelő szövetkezet irányítását vette át. Mindkét helyen igazgatósági elnök a hivatalos titulusa.

Apáról fiúról szállt tehát a vagyon és a befolyás, mintha nem is lett volna rendszerváltás.

De ha már így alakult, ifjabb Bóna élvezi az ebből fakadó előnyöket.

Pörögnek a milliárdok

Ahogy korábban érintettük, a tiszás nagyvállalkozó a szocializmusban megszerzett családi vagyonnak is köszönhetően tündökölhet befolyásos agrárbáróként.

Az általa vezetett Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. a 2022-es csúcs után évről évre jobban teljesít, átlagosan évi 4 milliárdos forgalmat lebonyolítva. 2022-ben 742 millió, 2023-ban 460 millió és 2024-ben 550 millió forint profitot tudtak elkönyvelni.

Forrás: Opten

A cég lényegében családi vállalkozásként működik. Ezt jelzi, hogy Bóna agrármérnök végzettségű felesége szintén a cégnél dolgozik, üzemgazdászként és növényvédelmi szakirányítóként.

Meg is lett az eredménye a családi összefogásnak: a csornai otthon mára egy többszintes, mindent igényt kielégítő központtá nőtte ki magát. A cégadatbázis szerint jelenleg ide van bejelentve Bóna Szabolcs, illetve testvére és a felesége is.

A hófehér, letisztult homlokzat és a hatalmas üvegfelületek egyértelműen luxuskategória. Az elegáns, ferde tetővonal pedig még karakteresebbé teszi a házat, mintha csak egy építészeti magazinból lépett volna elő. A csornai palotához tágas terasz és óriási garázs is tartozik, utóbbiban több autó is kényelmesen elfér.

A környékbeli utcák négyzetméterárai alapján a Bóna családhoz köthető ingatlan többszázmilliót ér.

Forrás: Google Maps

Kommunista-gyülekező a Tiszában

A Tisza tehát egy kommunista családi hátterű szakpolitikussal erősített, aki a hivatalos narratívával ellentétben nem kizárólag az önerejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat.

Kísértetiesen hasonló pályát futott be Forsthoffer Ágnes, a párt újdonsült alelnöke. Ahogyan elsőként számoltunk be róla, Forsthoffer szülei is a Kádár-rendszer kegyeltjei voltak: a füredi hajógyár vezetőségében, illetve a szállodaiparban viselhettek tisztségeket. A privatizáció során édesapja ügyesen lavírozott: előbb az igazgatósága alatt csődbe jutott hajógyár vagyonának kiárusítását bonyolította le, később pedig megszerezte a családjának a Talajerőgazdálkodási Kft.-t. 

Egyébként magáról a pártelnökről, Magyar Péterről is elmondható, hogy a felmenői kapcsolódtak a kommunista rendszerhez. Nagyapja, dr. Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, majd a Magyar Televízió "Jogi esetek" című műsorának szakértőjeként tevékenykedett. A Legfelsőbb Bíróság bírája kizárólag olyan személy lehetett, aki élvezte a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottsági tagjainak bizalmát.