Arra a felvetésre, hogy a hatóságok miért nem léptek korábban, Horváth úgy reagált: a felderítés időigényes folyamat, és nem feltétlenül jelent késlekedést, ha egy ügy csak később válik nyilvánossá.
Sok esetben a háttérben már hosszabb ideje zajlik a megfigyelés és az információgyűjtés.
A védekezés lehetőségeiről szólva a szakértő elmondta: a szolgálatok többféle eszközt alkalmazhatnak. A gyanús tevékenységek felderítése után dönteni kell arról, hogy megszakítják az adott műveletet, akadályozzák vagy akár ellenjátékot indítanak. Minden eset egyedi, a konkrét biztonsági célok határozzák meg a lépéseket.
Végezetül szóba került az is, szükség lehet-e jogszabályi változtatásokra a hatékonyabb védekezés érdekében. Horváth emlékeztetett: a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok jelenleg egy 1995-ben elfogadott, kétharmados törvény alapján működnek, amely széles politikai konszenzussal jött létre.
A megváltozott biztonságpolitikai környezet és az országot érő új típusú fenyegetések miatt előbb-utóbb érdemes lehet elgondolkodni a szabályozás felülvizsgálatán
– fogalmazott. A szakértő szerint a világ gyors átalakulása és a hibrid fenyegetések erősödése miatt a titkosszolgálati munka jelentősége tovább nő, miközben a társadalom részéről is nagyobb megértésre lenne szükség e komplex és gyakran láthatatlan tevékenység iránt.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!