A szakértő úgy fogalmazott: a közbeszédben gyakran „beszervezésként” emlegetett folyamat valójában inkább egy fokozatos „behálózás”, amelynek több, egymásra épülő szakasza van. Ezek során a célpontot hosszabb időn keresztül tanulmányozzák, majd különböző módszerekkel próbálják együttműködésre bírni.
Horváth hangsúlyozta: a titkosszolgálati munka messze nem hasonlít a filmek világára.
Ez nem egy két és fél órás történet, mint a James Bond-filmekben. A valóságban ezek a folyamatok gyakran évekig tartanak, és rendkívüli türelmet, valamint komoly szakmai felkészültséget igényelnek
– mondta. Kitért arra is, hogy a titkosszolgálatok működését sokszor félreértik. Nincs nyílt nyomozati jogkörük, így az ilyen jellegű tevékenységek során együtt kell működniük más, erre felhatalmazott szervekkel. Ugyanakkor még az együttműködő partnerek sem feltétlenül látnak rá minden részletre, mivel a szolgálatok saját információikat védeni kötelesek. Ezt a gyakorlatot nevezik belső konspirációnak.
A beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy mennyire általános a külföldi titkosszolgálatok jelenléte a politikai életben. Horváth szerint ez nem új jelenség:
Ukrajna például már függetlenné válása után néhány évvel megkezdte az ilyen jellegű tevékenységeket. A folyamat az utóbbi években azonban felerősödött, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta.
Mint rámutatott, a magyar és az ukrán politikai célok közötti különbségek – elsősorban a háború megítélésében – hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország megítélése megváltozott Ukrajna szemében. Míg korábban partnerként tekintettek hazánkra, mára inkább ellenérdekelt félként jelenik meg a két ország viszonya.
Az ukrán ügynökként tevékenykedő tiszás informatikus ügye kapcsán a szakértő hangsúlyozta: az, hogy egy gyanús személyt mikor azonosítanak a szolgálatok, sok tényezőtől függ.
Nincs az emberek nyakában tábla arról, hogy őket éppen melyik szolgálat próbálja beszervezni
– jegyezte meg. Egy-egy felderítési folyamat akár évekig is eltarthat, mire a teljes kép összeáll. A jelenlegi eseteknél is ez történhetett Horváth József szerint: egy adott gyanús jel – például rendszeres kapcsolatfelvétel egy külföldi, jelen esetben az ukrán képviselettel – indítja el a vizsgálatot, amely során később derülnek ki a korábbi, akár több évre visszanyúló kapcsolatok és tevékenységek.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!