Horváth József: A titkosszolgálati játszmák évekig tartanak

A közelmúltban nyilvánosságra került felvételek és információk ismét a titkosszolgálatok működésére irányították a figyelmet, különösen a beszervezések és a politikai, illetve informatikai körökbe történő beszivárgás kérdésére. Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint az elhangzottak nemcsak hogy nem meglepőek, hanem kifejezetten életszerűek is.

2026. 03. 28. 16:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakértő úgy fogalmazott: a közbeszédben gyakran „beszervezésként” emlegetett folyamat valójában inkább egy fokozatos „behálózás”, amelynek több, egymásra épülő szakasza van. Ezek során a célpontot hosszabb időn keresztül tanulmányozzák, majd különböző módszerekkel próbálják együttműködésre bírni.

Horváth hangsúlyozta: a titkosszolgálati munka messze nem hasonlít a filmek világára. 

Ez nem egy két és fél órás történet, mint a James Bond-filmekben. A valóságban ezek a folyamatok gyakran évekig tartanak, és rendkívüli türelmet, valamint komoly szakmai felkészültséget igényelnek

– mondta. Kitért arra is, hogy a titkosszolgálatok működését sokszor félreértik. Nincs nyílt nyomozati jogkörük, így az ilyen jellegű tevékenységek során együtt kell működniük más, erre felhatalmazott szervekkel. Ugyanakkor még az együttműködő partnerek sem feltétlenül látnak rá minden részletre, mivel a szolgálatok saját információikat védeni kötelesek. Ezt a gyakorlatot nevezik belső konspirációnak.

A beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy mennyire általános a külföldi titkosszolgálatok jelenléte a politikai életben. Horváth szerint ez nem új jelenség:

Ukrajna például már függetlenné válása után néhány évvel megkezdte az ilyen jellegű tevékenységeket. A folyamat az utóbbi években azonban felerősödött, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta.

Mint rámutatott, a magyar és az ukrán politikai célok közötti különbségek – elsősorban a háború megítélésében – hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország megítélése megváltozott Ukrajna szemében. Míg korábban partnerként tekintettek hazánkra, mára inkább ellenérdekelt félként jelenik meg a két ország viszonya.

Az ukrán ügynökként tevékenykedő tiszás informatikus ügye kapcsán a szakértő hangsúlyozta: az, hogy egy gyanús személyt mikor azonosítanak a szolgálatok, sok tényezőtől függ.

Nincs az emberek nyakában tábla arról, hogy őket éppen melyik szolgálat próbálja beszervezni

– jegyezte meg. Egy-egy felderítési folyamat akár évekig is eltarthat, mire a teljes kép összeáll. A jelenlegi eseteknél is ez történhetett Horváth József szerint: egy adott gyanús jel – például rendszeres kapcsolatfelvétel egy külföldi, jelen esetben az ukrán képviselettel – indítja el a vizsgálatot, amely során később derülnek ki a korábbi, akár több évre visszanyúló kapcsolatok és tevékenységek.

Arra a felvetésre, hogy a hatóságok miért nem léptek korábban, Horváth úgy reagált: a felderítés időigényes folyamat, és nem feltétlenül jelent késlekedést, ha egy ügy csak később válik nyilvánossá.

Sok esetben a háttérben már hosszabb ideje zajlik a megfigyelés és az információgyűjtés.

A védekezés lehetőségeiről szólva a szakértő elmondta: a szolgálatok többféle eszközt alkalmazhatnak. A gyanús tevékenységek felderítése után dönteni kell arról, hogy megszakítják az adott műveletet, akadályozzák vagy akár ellenjátékot indítanak. Minden eset egyedi, a konkrét biztonsági célok határozzák meg a lépéseket.

Végezetül szóba került az is, szükség lehet-e jogszabályi változtatásokra a hatékonyabb védekezés érdekében. Horváth emlékeztetett: a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok jelenleg egy 1995-ben elfogadott, kétharmados törvény alapján működnek, amely széles politikai konszenzussal jött létre.

A megváltozott biztonságpolitikai környezet és az országot érő új típusú fenyegetések miatt előbb-utóbb érdemes lehet elgondolkodni a szabályozás felülvizsgálatán

– fogalmazott. A szakértő szerint a világ gyors átalakulása és a hibrid fenyegetések erősödése miatt a titkosszolgálati munka jelentősége tovább nő, miközben a társadalom részéről is nagyobb megértésre lenne szükség e komplex és gyakran láthatatlan tevékenység iránt.

Mint ismert, a kormány nyilvánosságra hozta hivatalos YouTube-oldalán azt a – titkosítás alól feloldott – felvételt, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Direkt36 valótlan állításokat közölt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkájáról a két tiszás informatikus ügyében. 

A közzétett videóban részletek láthatók azokból a meghallgatásokból, amelyek során az AH munkatársai kikérdezték azt a korábban a Tisza Pártnál dolgozó informatikust,

akiről már a nemzetbiztonsági bizottság által kedden nyilvánosságra hozott tájékoztatóból is kiderült: idegen szolgálatokkal került kapcsolatba, és egy hekkercsoporttal együttműködve Ukrajna érdekében hajtott végre műveleteket. A férfi vallomása egybecseng a nemzetbiztonsági szervek által közreadott információkkal, és alapjaiban cáfolja meg a baloldali sajtóban az elmúlt napokban hangoztatott lejárató kampányt.

Minden Panyi lebukásával kezdődött

A tiszás informatikusok ügyét megelőzte Panyi Szabolcs lelepleződése. A Direkt36 és a VSquare újságírójáról március 23-án, hétfőn a Mandiner hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen maga Panyi vallja be, hogy kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal, egy ilyennek megadta Szijjártó Péter telefonszámát, így az a titkosszolgálat megfigyelhette a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit. 

Panyi elmondta azt is, hogy baráti viszonyt ápol a Tisza Párt külügyi vezetőjével, Orbán Anitával, és segít is neki.

Miután leleplezték, Panyi közzétette egy állítólagos telefonbeszélgetés leiratát Szjjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között. Ennek kapcsán az Ellenpont egy dezinformációs tervről írt. Ennek lényege, hogy ukrán érdekeket szolgálva ez után több telefonbeszélgetés hamisított leiratai jelentek volna meg Panyi segítségével, amikkel azt az egyébként valótlan állítást igazolták volna, hogy a magyar és az orosz kormány összejátszik az EU ellen. Erre hivatkozva pedig elvették volna a magyar vétójogot az ukránok 90 milliárdos háborús hitelének ügyében.

Borítókép: Képernyőfotó (Forrás: YouTube/Magyarország kormánya)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.