A Fidesz vállalta és megcsinálta – A kormány az újabb energiaválságban is segíti a lakosságot

A rezsistop és az üzemanyagok védett ára volt az a két sürgősségi intézkedés, amelyet a kormány már az év elején meghozott, hogy az átfogó rezsicsökkentési rendszeren túl is segítse a magyar családokat. A világon egyedülálló, hogy 2013 óta – az átlagfogyasztásig – változatlanok a lakossági energiatarifák, ráadásul Európában régóta lényegében a legalacsonyabbak. Az energiaárak alacsonyan tartása volt a Fidesz-kormány egyik legnagyszabásúbb betartott vállalása, cikksorozatunk záró részében azt tekintjük át, milyen léptékű változásokat hozott magával az intézkedés.

Egy évtizeden belül a második energiaválság is elérte Európát. Az iráni háború következményeként az energiaárak radikálisan emelkednek, emellett Magyarország és térsége számára további kihívást jelent, hogy a Barátság kőolajvezetéket politikai okok miatt tartja elzárva Kijev. Mindezek ellenére a magyar háztartásokban – az átlagfogyasztásig – 2026-ban is a több mint egy évtizede megszabott tarifákkal mérnek a gáz- és villanyórák. Emellett az utóbbi időben extra segítséget is kapott a lakosság a kormány döntésének értelmében, válaszul a nehezebb időszakra.

Erős felütéssel indult az év

Az előbb említett két krízistényező még nem is következett be januárban, ám szokatlanul hideg volt az időjárás. – Egész Európában csak Magyarország volt képes arra, hogy a januári extrém hideg időjárás miatt megemelkedett lakossági fűtésszámlák kiegyenlítésébe besegítsen – erről beszélt Orbán Viktor a parlament szezonnyitó ülésén. A kormányfő beszámolójában elsőként említett eredmény kapcsán emlékeztetett arra, hogy a januári fűtésszámlák harminc százalékát nem kellett befizetnie a lakosságnak. A kedvezmény arányának hátterében az áll, hogy az Energiaügyi Minisztérium számítása szerint nagyjából ennyi többletenergiába került átvészelni az év legdermesztőbb hónapját. A miniszterelnök arra is kitért, mennyibe kerül ez a költségvetésnek, és ki állja valójában a kiadást. Mint fogalmazott, a szükséges 55 milliárd forintot az energiakereskedők és -termelők, valamint a költségvetés tartalékából biztosítják.

Egyszeri támogatások az átfogó program mellé

Az egyszeri rezsitámogatás különleges intézkedés, de adódott már korábban is alkalom hasonlóra: a kormány 2019 őszén kilencezer forintos rezsiutalványokat küldött ki a nyugdíjasoknak és egyes ellátásban részesülőknek, amit 2020 elején lehetett felhasználni villany‑ és gázszámla kifizetésére. Összesen 2,6 millióan kaptak segítséget 24 milliárd forint értékben.

Ugyanígy ismerős már az üzemanyagok árának keretek közé szorítása is, ilyen intézkedés először 2021. november 15. és 2022. december 6. között, nagyjából 13 hónapig volt érvényben. Akkor a kormány 480 forintban rögzítette a literenkénti üzemanyagárat, miközben 2022 nyarán az uniós átlagos benzinár közel 730 forint volt. Most pedig a Barátság kőolajvezeték leállítása és az iráni háború kirobbanása ismét megugrasztotta az árakat. A kormány ezért újabb rendkívüli ülésen döntött: a 95-ös benzin védett ára literenként 595 forint, a gázolajé 615 forint, ezen belül pedig jelentősen csökkent a jövedéki adó.

Listavezető megoldás, irigyekkel és ellenségekkel

Ezek a lépések kétségtelenül pozitívan érintik a háztartásokat, ám a teljes magyar rezsicsökkentési programnak csak kisebb részét képezik. A nemzetközi ár-összehasonlítások alapján hónapról hónapra elmondható, hogy a magyar háztartások fizetik a második legalacsonyabb, illetve a legkedvezőbb villamosenergia- és földgázárat az Európai Unióban. Egy ismert adatsort idézhetünk fel ezen a ponton. Míg a magyar átlagfogyasztás évente nagyjából 250 ezer forintot tesz ki, addig Lengyelországban 800 ezer, Csehországban pedig egymillió forintot fizet egy-egy átlagosan fogyasztó család.

Igen látványos eredményre mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató: míg 2013-ban minden negyedik magyart érintett az energiaszegénység, addig 2025-re az uniós átlagot megközelítő 7,1 százalék a lakosság azon része, amelynek gondot okoz az otthonuk kifűtése. A csökkenés hetvenszázalékos, tehát a rezsicsökkentés érdemi szereppel bír a szegénység felszámolásában. A magyar modell alkalmazására más európai országokban is volna igény. A Századvég európai közvélemény-kutatása szerint Luxemburg kivételével minden vizsgált országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági energiaárakat államilag kell szabályozni. Európában a válaszadóknak átlagosan csaknem háromnegyede támogatja a hatósági ármechanizmusokat.

Ezzel szemben piaci liberalizációra kényszerítené Brüsszel – és nyomában a Tisza Párt is – Magyarországot, de látván, hogy e téren nem ér el eredményt, az utóbbi években az olcsó orosz energiahordozóktól vágná el hazánkat. Ám, ahogyan a kormányfő is emlékeztetett felszólalásában: a rezsivédelmet a brüsszeli nyomás ellenére sikerült fenntartani. A kormány jogszabályban rögzítette, hogy 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a magyar családoknak. A Lakossági Rezsivédelmi Alap tervezett kerete közel 800 milliárd forint, amelyet az energiaszektor extraprofitjából és osztalékbevételekből töltenek fel. Amennyiben ez nem létezne, a magyar családok rezsiköltsége évente átlagosan akár egymillió forinttal növekedne.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: New Africa. Forrás: Shutterstock)