A Fidesz vállalta és megcsinálta – A kormány az újabb energiaválságban is segíti a lakosságot

A rezsistop és az üzemanyagok védett ára volt az a két sürgősségi intézkedés, amelyet a kormány már az év elején meghozott, hogy az átfogó rezsicsökkentési rendszeren túl is segítse a magyar családokat. A világon egyedülálló, hogy 2013 óta – az átlagfogyasztásig – változatlanok a lakossági energiatarifák, ráadásul Európában régóta lényegében a legalacsonyabbak. Az energiaárak alacsonyan tartása volt a Fidesz-kormány egyik legnagyszabásúbb betartott vállalása, cikksorozatunk záró részében azt tekintjük át, milyen léptékű változásokat hozott magával az intézkedés.

Listavezető megoldás, irigyekkel és ellenségekkel

Ezek a lépések kétségtelenül pozitívan érintik a háztartásokat, ám a teljes magyar rezsicsökkentési programnak csak kisebb részét képezik. A nemzetközi ár-összehasonlítások alapján hónapról hónapra elmondható, hogy a magyar háztartások fizetik a második legalacsonyabb, illetve a legkedvezőbb villamosenergia- és földgázárat az Európai Unióban. Egy ismert adatsort idézhetünk fel ezen a ponton. Míg a magyar átlagfogyasztás évente nagyjából 250 ezer forintot tesz ki, addig Lengyelországban 800 ezer, Csehországban pedig egymillió forintot fizet egy-egy átlagosan fogyasztó család.

Igen látványos eredményre mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató: míg 2013-ban minden negyedik magyart érintett az energiaszegénység, addig 2025-re az uniós átlagot megközelítő 7,1 százalék a lakosság azon része, amelynek gondot okoz az otthonuk kifűtése. A csökkenés hetvenszázalékos, tehát a rezsicsökkentés érdemi szereppel bír a szegénység felszámolásában. A magyar modell alkalmazására más európai országokban is volna igény. A Századvég európai közvélemény-kutatása szerint Luxemburg kivételével minden vizsgált országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági energiaárakat államilag kell szabályozni. Európában a válaszadóknak átlagosan csaknem háromnegyede támogatja a hatósági ármechanizmusokat.

Ezzel szemben piaci liberalizációra kényszerítené Brüsszel – és nyomában a Tisza Párt is – Magyarországot, de látván, hogy e téren nem ér el eredményt, az utóbbi években az olcsó orosz energiahordozóktól vágná el hazánkat. Ám, ahogyan a kormányfő is emlékeztetett felszólalásában: a rezsivédelmet a brüsszeli nyomás ellenére sikerült fenntartani. A kormány jogszabályban rögzítette, hogy 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a magyar családoknak. A Lakossági Rezsivédelmi Alap tervezett kerete közel 800 milliárd forint, amelyet az energiaszektor extraprofitjából és osztalékbevételekből töltenek fel. Amennyiben ez nem létezne, a magyar családok rezsiköltsége évente átlagosan akár egymillió forinttal növekedne.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: New Africa. Forrás: Shutterstock)