Működik a rezsicsökkentés: kevesebb az energiaszegénységben élők száma

Hatékony eszköznek bizonyul a rezsicsökkentés a szegénység felszámolásában. Az Oeconomus elemzése szerint 2013 óta 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élők aránya hazánkban.

Hatalmas összeg maradt a családoknál a rezsicsökkentés miatt Fotó: Havran Zoltán

A rászorulók kedvezőbb árait a tehetősebbek magasabb adóbefizetései ellensúlyozzák

A rezsicsökkentés célja a fogyasztók védelme a hirtelen energiaár-ingadozás ellen, mint amit 2022–2023-ban is megtapasztalhattunk, illetve a háztartások megélhetési költségeinek csökkentése. Kritikusai éppen utóbbi jellemzőjét emelik ki a rendszernek. Az ellenzők a hatósági árszabást indokolatlannak tartják, hiszen a magas energiaszámlákat a fogyasztók az adókon keresztül fizetik meg, az állami kompenzáció révén. Valójában ez a szociális elemeket is felvonultató rezsicsökkentés lényege, a rászorulók kedvezőbb árait a tehetősebbek magasabb adóbefizetései ellensúlyozzák, ezt hívják a társadalom által megtermelt javak redisztribúciójának. 

A rezsicsökkentésnek köszönhetően sikerült a bevezetése óta eltelt közel 13 év alatt a rezsiszámlájukat időben befizetni képtelen emberek arányát 25 százalékról 7,1 százalékra csökkenteni.

A rezsicsökkentés ugyanakkor a szociális elem mellett igazságos is, hiszen a kedvezményes tarifában az átlagfogyasztás mértékéig az anyagi helyzetétől függetlenül minden háztartás részesül. 

A rendszerhasználati díj révén nyílik lehetőség a közműrendszer korszerűsítésére

A rezsicsökkentés további bírálata emellett, hogy a szabályozott energiaár nem ösztönzi a fogyasztókat lakásuk energiahatékonyságának a javítására, illetve a szolgáltatókat az ellátórendszer fejlesztésére. A kedvezményes tarifa 2022-es felső korlátozása a kritika első felét orvosolta. A szolgáltatók részére pedig a kedvezményes árba épített rendszerhasználati díj révén nyílik lehetőség a közműrendszer korszerűsítésére és karbantartására.

A rezsicsökkentés a szegénység felszámolásában és a háztartások helyzetének javításában is jelentős szerepet játszik. A 27 tagú Európai Unió rangsorában Magyarország a 18. helyen állt a tavalyi évben. A rezsicsökkentés 2013-as indulásakor hazánk még a 23. helyen állt.