Működik a rezsicsökkentés: kevesebb az energiaszegénységben élők száma

Hatékony eszköznek bizonyul a rezsicsökkentés a szegénység felszámolásában. Az Oeconomus elemzése szerint 2013 óta 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élők aránya hazánkban.

Hatalmas összeg maradt a családoknál a rezsicsökkentés miatt Fotó: Havran Zoltán

A rezsicsökkentés bevezetése óta eltelt időben mintegy 70 százalékkal csökkent Magyarországon az energiaszegénységben élők aránya, azaz a lakosság azon része, amely képtelen a közműszámlák kifizetésére időben. Míg 2013-ban minden negyedik magyar érintett volt az energiaszegénységben, addig mára az uniós átlagot megközelítő 7,1 százalék a lakosság ezen része. Horvátországot követően ez a második legnagyobb csökkenés, így a rezsicsökkentés hatékony eszköze a szegénység felszámolásának – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss összesítésében.

2013 óta több mint hetven százalékkal csökkent az energiaszegénységben élő magyarok aránya. Fotó: Kurucz Árpád

Meredeken csökkent az energiaszegénységben élő magyarok száma

Az Eurostat adatbázisa alapján a rezsicsökkentés bevezetését követő 11 évben több mint 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élő magyarok aránya. Míg 2013-ban minden negyedik magyar energiaszegénységben élt, addig a tavalyi évre ez az arány 7,1 százalékra csökkent, megközelítve ezzel a 6,9 százalékos uniós átlagot. Energiaszegénységben élő embernek számít az Eurostat módszertana szerint az a személy, aki az elmúlt 12 hónapban pénzügyi gondok miatt nem tudta kifizetni a közműszámláját. Az Európai Bizottság által felügyelt és irányított uniós statisztikai hivatal módszertanában nem tesz különbséget 

• az áram-, 
• a gáz-, 
• a víz-, 
• a távhő-,  
• illetve egyéb közműszámlák 

között, hanem egységesen a rezsiszámla-hátralékokkal rendelkezőket tekinti energiaszegénységben élőnek. Ezt a mutatószámot lehet az energiaszegénységben élők legpontosabb, adatalapú indikátorának tekinteni, azonban nem fedi le annak az összes dimenzióját. Példaként az önkéntes fogyasztáskorlátozás vagy egyéb támogatások igénybevétele a mutatószám fókuszán kívülre esik, így ezek hatását csak reprezentatív felmérésekkel lehet becsülni.

Magyarországon 2013. január elsején vezették be a rezsicsökkentés néven megjelenő hatósági árazást. A szolgáltatók és a fogyasztók közötti árkülönbséget az állam támogatással egyenlíti ki. A 2022-as energiaválság hatására a takarékoskodásra ösztönzés és az energiahatékonyság fokozása, továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében az átlagfogyasztás szintjén maximálták a kedvezmény mértékét. Tehát eddig a szintig minden háztartás továbbra is a szabályozott tarifa mellett kapja az energiát, ezen felüli fogyasztásra pedig a piaci ár érvényes. A különböző források egyöntetűen megállapítják, hogy a maximálást követően is az elektromos áram tekintetében a háztartások 85–95 százaléka, míg a földgáz tekintetében a kétharmada a kedvezményes határ alatt fogyasztott.

A rászorulók kedvezőbb árait a tehetősebbek magasabb adóbefizetései ellensúlyozzák

A rezsicsökkentés célja a fogyasztók védelme a hirtelen energiaár-ingadozás ellen, mint amit 2022–2023-ban is megtapasztalhattunk, illetve a háztartások megélhetési költségeinek csökkentése. Kritikusai éppen utóbbi jellemzőjét emelik ki a rendszernek. Az ellenzők a hatósági árszabást indokolatlannak tartják, hiszen a magas energiaszámlákat a fogyasztók az adókon keresztül fizetik meg, az állami kompenzáció révén. Valójában ez a szociális elemeket is felvonultató rezsicsökkentés lényege, a rászorulók kedvezőbb árait a tehetősebbek magasabb adóbefizetései ellensúlyozzák, ezt hívják a társadalom által megtermelt javak redisztribúciójának. 

A rezsicsökkentésnek köszönhetően sikerült a bevezetése óta eltelt közel 13 év alatt a rezsiszámlájukat időben befizetni képtelen emberek arányát 25 százalékról 7,1 százalékra csökkenteni.

A rezsicsökkentés ugyanakkor a szociális elem mellett igazságos is, hiszen a kedvezményes tarifában az átlagfogyasztás mértékéig az anyagi helyzetétől függetlenül minden háztartás részesül. 

A rendszerhasználati díj révén nyílik lehetőség a közműrendszer korszerűsítésére

A rezsicsökkentés további bírálata emellett, hogy a szabályozott energiaár nem ösztönzi a fogyasztókat lakásuk energiahatékonyságának a javítására, illetve a szolgáltatókat az ellátórendszer fejlesztésére. A kedvezményes tarifa 2022-es felső korlátozása a kritika első felét orvosolta. A szolgáltatók részére pedig a kedvezményes árba épített rendszerhasználati díj révén nyílik lehetőség a közműrendszer korszerűsítésére és karbantartására.

A rezsicsökkentés a szegénység felszámolásában és a háztartások helyzetének javításában is jelentős szerepet játszik. A 27 tagú Európai Unió rangsorában Magyarország a 18. helyen állt a tavalyi évben. A rezsicsökkentés 2013-as indulásakor hazánk még a 23. helyen állt.