Ezt az adót megúsztuk, így lettek nálunk a legalacsonyabbak a háztartási áramtarifák

Alapvetően kétféle adóval vonnak el pénzt lakosságuktól az áram- és a gázszámlájukon keresztül az európai kormányok: az energiaadóval és az áfával. A háztartások energiaadója Magyarországon azonban ez a rezsicsökkentés egyik intézkedéseként megszűnt, az áfája viszont 27 százalék. Az adókon keresztül elvont összeg hazai súlya kicsit kisebb az európai átlagnál.

Illusztráció. Fotó: MTI

Európában a háztartási áram- és gázköltségek része a felhasználás alapján fizetendő adó. Ez azon túl, hogy tetemes költségvetési bevétel, eszköze a tarifák alacsonyabbra szorításának is az elszaladó piaci árak idején. Áfa mindenütt van, sok helyen energiaadó is, továbbá találkozhatunk környezetvédelmi adóval, széndioxid-adóval és megújulóenergia-támogatási díjjal – írja a Világgazdaság.

Az energiaadó eredeti funkciója a megújuló alapú energiatermelés támogatása. Ez az adó jellemzően, de nem minden országban fix nagyságú. Ahol fix, ott a bruttó végfelhasználói áron (tarifán) belüli súlya csak annak megfelelően változik, hogy hogyan módosul a többi összetevő mértéke.

Nagy a szórás az energiaadó használata és mértéke szempontjából. Az egyik szélső eset Hollandia, ahol azt jelenleg is eredeti szelleme szerint alkalmazzák, aminek eredményeként nagyon érdekes állapot alakult ki. Az adó mellé ugyanis 2020-ben bevezettek egy lakossági tax-creditet, lényegében adókedvezményt, adóvisszatérítést, amely még nagyobb is lehet magánál az energiaadónál. Így a bevetése negatív adót eredményezhet. A jogalkotó ezzel ösztönzi a lakosságot arra, hogy a fosszilis eredetű földgáz helyett áramot használjon. Vagyis, bár a hollandiai áramtarifában elvben van energiaadó, a fizetendő nagysága nulla, sőt, akár még támogatás is megjelenhet helyette.  

A magyarok ezt az adót megúszták

További hat európai fővárosban hivatalosan is nulla a lakossági áram energiaadója. Ezek Szófia, Budapest, Riga, Vilnius, Luxembourg és Kijev. Amszterdam mellett Budapest esete is sajátos. Magyarországon ugyanis a 2013-ban indult rezsicsökkentés során „útban volt" az energiaadó. Eltörlésével - egyben a piaci felhasználókra való áthárításával - és más intézkedésekkel együtt Magyarországon jöttek létre az Európai Unión belül a legalacsonyabb háztartási tarifák.

Az energiaadó másik euróapi végletét a brüsszeli áramár mutatja. Az adónem a belga főváros novemberi áramtarifájának a 32 százalékát tette ki. Brüsszelben volt a negyedik legdrágább a lakossági áram, az egységára a magyarországinak mintegy négyszeresét tette ki.  

Az áramáfa alól egyetlen európai főváros lakosa sem mentesül. Az áfának a tarifán belüli súlya az energiaadót megúszó

• budapestiek számlájában volt novemberben a legmagasabb, 21 százalék.
• Helsinkiben, Stockholmban és Oslóban is magas, 20 százalékos arány jött ki,
• de például Vallettában és Londonban csak 5 százalék.

Azonban ne irigyeljük e két utóbbi főváros lakosait! Vallettában az áram mintegy 30 százalékkal, Londonban pedig három és félszer volt drágább a háztartások számára, mint Budapesten, és a lakosság számára ez a meghatározó.

Az energiaadó az európai áramtarifáknak átlagosan a 8 százaléka volt, míg az áfára 14 százalékos súly jutott. 

Tehát Európában e két adónem révén a lakosság által az áramért fizetett díj átlagosan 22 százaléka a költségvetésbe csordogált vissza.

 

Arról, hogy mi a helyzet a földgáz energiaadójával, a Világgazdaság cikkében olvashat további részleteket.