A műsor második felében a Századvég Konjuktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a Tisza Párt orosz energiahordozókról való leválási tervének hatásairól beszélt.
Kifejtette, a Török Áramlat az utolsó olyan vezeték, amelyen nagyobb mennyiségű orosz gáz érkezik, tavaly 8 milliárd köbméter jött, miközben Magyarország éves gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter körül van.
Olaj esetén Magyarország és Szlovákia két fő beszerzési útvonala az Ukrajnán keresztül érkező Barátság és a Horvátország felől jövő Adria vezeték. Bár utóbbi kapacitását 10 millió tonnára mondják hivatalosan, körülbelül kétmilliót szoktak onnan felhozni. Így ez csak kiegészítő forrás, az igény – amely Szlovákia és Magyarország esetén együttesen évi 12–14 millió tonna nyersolajat jelent – kétharmadát a Barátság kőolajvezeték fedezi.
Hortay Olivér elmondta, a szomszédos országokkal – egyelőre Szlovéniát leszámítva – jók a gázösszeköttetések, ha nem lenne orosz gáz, onnan tudna Magyarország piaci alapon vásárolni.
Az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés értelmében évi 4,5 milliárd köbmétert veszünk, ekkora mennyiséget most, „mikor beindult az éhezők viadala” nehéz lenne beszerezni, „nem túl jó pozíció most vevőnek lenni”
– fogalmazott.
Kedden a Brent olaj hordónkénti ára 111 dolláron nyitott, de egyes becslések szerint 150–200 dolláros szintre is felmehet; ráadásul nincs történelmi tapasztalat arról, hogy mi történik, ha hosszú ideig zárva van a Hormuzi-szoros, így még nehezebb becsülni a tényleges hatásokat – jelentette ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!