A szavazólap csak pecséttel érvényes

A választás napján kulcsfontosságú szabályra figyelmeztetnek: a szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében érvényesítheti a bizottság egyik tagja.

Fotó: Balogh Dávid

Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

A szavazólap csak lepecsételve érvényes Fotó: Kurucz Árpád

A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e az adott szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és átadja a választópolgárnak. Az idei választáson már nem kötelező a boríték használata, de azt a választópolgár kérésére a szavazatszámláló bizottság átadja.

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot.

Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólapok átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak 

• a „bekarikázás”, 
• „besatírozás”, 
• „kipipálás”, 
• és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.

A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját – bármilyen színű tollát, filctollát is. 

A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen, 

de kétség esetén úgy kell tekinteni, mintha a választópolgár tollat használt volna, a szavazatszámláló bizottság nem „tesztelheti” például radírozással.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti az, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. 

A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében, az úgynevezett családi szavazás tilos, az a szavazás titkosságának sérelmét jelenti.

A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, választása szerint vagy borítékban, vagy boríték nélkül az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben – a szavazás befejezését követően – rögzítik.

A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét, de azok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Magyarország ma, április 12-én választ: a szavazóhelyiségek reggel 6 órakor nyitottak meg és este 7 óráig várják a választókat. Fontos, hogy minden választópolgár tisztában legyen a szavazás menetével – a tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Balogh Dávid)

További játékainkhoz kattintson ide!