Sulyok Tamás viszont nem hagyta szó nélkül és az Alkotmánybíróság mellett, a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte az ügyben, amelyet egyes szereplők már most alkotmányos válságként értékelnek. A köztársasági elnök egyes alkotmányos lépései – köztük az is, hogy végül nem akadályozta meg a lex Orbán bevezetését – további politikai vitákat generáltak.
A Politico szerint a magyar helyzet párhuzamba állítható a lengyel politikai átmenettel is, ahol az elnök és a kormány közötti konfliktus jelentősen lassította a reformokat.
Sulyok Tamás ugyanakkor a nyilatkozataiban tisztázta, továbbra sem érzelmi alapon politizál, és saját szerepét kizárólag alkotmányos keretek között értelmezi. Ugyanakkor világossá tette: amennyiben a kialakult helyzet eszkalálódik, az az ország nemzetközi megítélését és intézményi stabilitását is veszélyeztetheti.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság pénteki közleményében tudatta: a köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, a teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke levette az ügyet a napirendről.
