Sulyok Tamás viszont nem hagyta szó nélkül és az Alkotmánybíróság mellett, a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte az ügyben, amelyet egyes szereplők már most alkotmányos válságként értékelnek. A köztársasági elnök egyes alkotmányos lépései – köztük az is, hogy végül nem akadályozta meg a lex Orbán bevezetését – további politikai vitákat generáltak.
A Politico szerint a magyar helyzet párhuzamba állítható a lengyel politikai átmenettel is, ahol az elnök és a kormány közötti konfliktus jelentősen lassította a reformokat.
Sulyok Tamás ugyanakkor a nyilatkozataiban tisztázta, továbbra sem érzelmi alapon politizál, és saját szerepét kizárólag alkotmányos keretek között értelmezi. Ugyanakkor világossá tette: amennyiben a kialakult helyzet eszkalálódik, az az ország nemzetközi megítélését és intézményi stabilitását is veszélyeztetheti.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság pénteki közleményében tudatta: a köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, a teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke levette az ügyet a napirendről.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!