2024. november 28-án a vádlottat ismét kihallgatták, ekkor kezdetben már arról beszélt, ő is részt vett a holttest elrejtésében. Ezen a napon a férfi újabb vallomást tett, amikor már elismerte, ő ölte meg a fiút. A tanyán dolgozott egyedül, kiment a közeli útra, ahol meglátta a biciklin közeledő fiút, akit becsalt az épületbe, ahol egy ácskapoccsal brutálisan végzett vele. A holttestet elásta az akkor még homokos aljú melléképületben, melyet a tulajdonossal együtt egy héttel később betonoztak le. Ekkor tettét azzal indokolta, kíváncsi volt, milyen egy élet elvétele.
Egy héttel később a gyilkosság magyarázatául előadta, hirtelen ötlettől vezérelve szólította meg az áldozatot, de szexuális vágya elmúlt, ezután végzett a fiúval. A bűncselekmény részleteiről még a korábbinál is alaposabban számolt be a rendőröknek.
Első gyanúsítotti kihallgatásán, december 12-én már tagadta a bűncselekményt, arra hivatkozott, azért vállalta magára a gyilkosságot, mert a rendőrök és a nyomozást felügyelő ügyész azt mondta neki, nem büntethető, mert fiatalkorúként elkövetett tette már elévült. A férfi ezután még számos vallomást tett, ezek között volt, melyben azt állította, a kisfiú közlekedési baleset áldozata lett. Volt amikor saját magát nevezte meg a baleset okozójaként, máskor a tanya tulajdonosát.
A bírói kérdésre, a sok különböző vallomás közül melyiket tartja fönn, azt válaszolta, a gyanúsítottként tett nyilatkozatait, melyekben azt állította, baleset áldozata lett a gyermek. A vádlott indítványozta, hogy a bíróság újra vizsgálja meg az elévülés kérdését.
A tárgyalás tanúk, szakértők meghallgatásával folytatódik, a bírói tanács decemberig több mint tíz tárgyalási napot tűzött ki.
Till Tamás 11 éves korában, 2000. május 28-án tűnt el, miután biciklivel elindult a közeli vadasparkba. Miután a megbeszélt időpontra nem ért haza, a szülők hívták a rendőrséget, de a hatóságok csak 24 órával később kezdték el keresni, amikor a nyomok már kihűltek. Három hónappal később megtalálták a fiú kerékpárját a bajai tanya közelében. A biciklin a bűnügyi technikusok sem idegen DNS-nyomot, sem sérülést nem találtak.
Brutális kivégzés áldozata lett a kisfiú
A vádirat szerint a gyanúsított brutálisan végzett áldozatával: többször megszúrta, több csontját eltörte, a halált feltehetően az I. nyaki csigolyát érő döfés okozta. Az ügyben megnevezett F. János a gyilkosság idején 15 éves volt, és egy közeli tanyán dolgozott, ahol találkozott Till Tamással.
Felismerte a felé közeledő kiskorú sértett fiatal életkorát és gyenge fizikumát, vágya keletkezett arra, hogy kiélje korábbi fantáziáját, hatalmat szerezzen, irányítsa, uralja, bántalmazza, szexuálisan kihasználja a hozzá képest jóval fiatalabb és gyengébb személyt.
– olvasható a vádiratban, amely szerint a tinédzser megszólította és becsalta a gyermeket egy fatárolóba, ahol előbb egyszer erősen arcon ütötte, majd a felső testére ránehezedve nyolc-kilenc alkalommal megszúrta a kisfiút a hátán, a vállán és a derekán. A holttestet egy talicskával egy gödörbe rejtette, néhány nappal később pedig a történtekről mit sem sejtő főnökével együtt lebetonozták a maradványokat.
A rendőrök szerint önként vallott a férfi
„Semmit nem követtem el, úgyhogy nincs mit beismernem. Azt el tudom fogadni, hogy ott dolgoztam a tanyán, de ezt a vádiratot nem, mert ez egy alaptalan mese” – állította még áprilisban, a büntetőper előkészítő ülésén Till Tamás feltételezett gyilkosa, F. János. A Kecskeméti Törvényszéken F. János tagadta a felelősségét és arról beszélt, a korábbi kihallgatásán kényszerítették, a családja és a vállalkozása tönkretételével fenyegették, ha nem ismeri be a bűnösségét. Állítása szerint csak amiatt vállalta magára a gyilkosságot, mert tudta, az ügy elévült, ám amikor kiderült, hogy egy törvénymódosításnak köszönhetően mégis vádat emeltek ellene, már tagadta a gyilkosság elkövetését és arra hivatkozott,
a rendőrök kényszerítéssel vették rá a vallomástételre.
A rendőrök szerint viszont F. János önként vallotta be a gyilkosságot és erős közléskényszere volt a kihallgatás során. Petőfi Attila közölte, a férfinak több alkalommal is felajánlották, hogy poligráfos vizsgálattal támassza alá vallomását, de ezzel a lehetőséggel csak azután élt, hogy az általa elmondottakon újra változtatva végül beismerte az emberölést.
A férfi részletesen beszámolt arról, hogyan gyilkolta meg a kisfiút, az áldozat csontvázáról később készült szakértői vélemény pedig alá is támasztotta az általa elmondottakat
– tudatta a rendőr. A férfi ekkor még szabadon távozhatott a rendőrségről, mert az ügyészség akkori álláspontja szerint az általa fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény elévült. Petőfi Attila beszámolója szerint erős közlési vágy volt benne a vádlottban, örült annak, hogy megszabadult a lelkét nyomó tehertől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!