Társadalomformáló erővé váltak a techóriások

Egyre inkább a szuverén államok versenytársaivá lépnek elő az internetes vállalatóriások a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. A profitszerzésre létrejött cégek a társadalmi nyilvánosságot és a szólásszabadságot is képesek alakítani egyebek mellett a moderálási tevékenységükkel. Ám a terület jogi szabályozását a törvényhozás lassúsága és a technológia gyors változása is megnehezíti, ahogy a különböző kultúrák sem vonhatók egységes globális normarendszer alá.

2019. 11. 23. 7:05
An illustration picture shows the Twitter logo reflected in the eye of a woman in Berlin
Az online tér és a közösségi média erősödésével már régen nem csak az államhatalmak képesek arra, hogy befolyásolják a közélet alakulását Fotó: Fabrizio Bensch Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összességében Keleti Arthur nem pesszimista a techcégek tevékenységét illetően, hiszen – mint hangsúlyozta – a fogyasztók mindennapi életét teszik könnyebbé a szolgáltatások, még akkor is ha az állam hatáskörébe tartozó területeken lépnek fel konkurenciaként. – A véleménybuborékok sokat bírált jelensége sem csupán rossz, hiszen ha azok a tartalmak jutnak el a felhasználókhoz, amelyek egyeznek az ízlésével és igényeivel, akkor jobban érzi magát és több hasznát is veszi a szolgáltatásoknak.

Egy berlini bemutatón Mark Zuckerberg Facebook-alapító (középen) a virtuálisvalóság-szemüveget tesztelte
Fotó: Reuters

A közösségi média térnyerésével egyre nagyobb mértéket ölt a cenzúra gyakorlata is, s különösen a Facebookról voltak negatív tapasztalataik a felhasználóknak, amiért a bejegyzéseiket sokszor minden látható indok nélkül törölték a moderátorok. A Századvég Alapítvány idén készített közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az európaiak döntő többsége elítéli a Facebook önkényes cenzúráját, s többségük egyáltalán nem bízik a hasonló közösségi platformokban. Kutatásuk szerint kontinensünk lakosainak mindössze nyolc százaléka bízik teljes mértékben a Facebookhoz hasonló vállalatokban, míg 54 százalékuk egyáltalán nem.

Az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom? – Szuverenitásharcok elnevezésű, minap rendezett konferenciájának előadói többek között arról beszéltek, hogy az államnak vannak lehetőségei a közösségi média szabályozására és a nyomásgyakorlásra, vagyis a digitális szuverenitás erősítésére a techóriásokkal szemben. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője arról értekezett, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű állam aktív fellépése is fontos fejlemény lehet a techcégek szabályozásában, hiszen egy újfajta nemzeti szabályrendszer mintaként szolgálhat a nagyobb országoknak. – Jól látható, hogy az érintett vállalatok minden országgal megegyezésre törekednek – fogalmazott a Brain Bar alapítója.

A napokban kiadtak egy könyvet is a témában, amelyet Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora írt. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke Az új média és a szólásszabadság című kötet bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikálisan átalakult szerkezetű nyilvánosságban már nemcsak az államhatalom képes szabályozni a szólásszabadságot és a közéleti vitát – ahogy korábban évszázadokon keresztül történt. – Napjainkban a profitalapon működő magánszereplők is beavatkoznak ebbe a folyamatba az online tartalmak szerkesztésével s ez alapvető dilemmát jelent a nemzetállamoknak. A Facebookhoz és a Twitterhez hasonló szolgáltatók nyilvánosságformáló szerepe például adatvédelmi aggályokat is felvet – fogalmazott.

Fő a biztonság

A felhasználók védelmét szolgáló új funkciót vezet be a Twitter – jelentette be Suzanne Xie, a cég termékigazgatója a blogján csütörtökön, igaz, a bevezetés időpontját nem közölte. A kaliforniai médiavállalat régóta próbálkozik azzal, hogy gátat vessen a felületein megjelenő gyűlöletkeltő vagy egyszerűen csak bántó bejegyzéseknek, és a most beharangozott új funkció ezt a célt kívánja szolgálni, a felhasználók ugyanis a saját Twitter-oldalukon „kimaszkolhatják” a nem tetsző bejegyzéseket, vagyis a saját bejegyzéseikre érkező, nem tetsző válaszokat el tudják rejteni. Xie szerint ezzel a cenzúrát akarják megakadályozni.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.