Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át az új tantervi szabályozás értelmében. – Nem pusztán az elnevezés lett más, a tananyag változása olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig. Ebből eddig – a kerettantervek bevezetésének üteméhez igazodva – az ötödikes és a kilencedikes tankönyv készült el, de már megkezdődött a hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezése is – magyarázza lapunknak Farkas Csaba tananyagfejlesztő.
Mint mondja, a digitális átalakulás komoly kihívást jelent minden ország oktatási rendszerének. Ahhoz ugyanis, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárásainak, el kell sajátítaniuk a felmerülő problémák digitális eszközökkel történő megoldását. Ráadásul miközben a szakmák átalakulnak, folyamatosan jelennek meg olyan új, digitális eszközöket használó munkahelyek, amelyekről korábban még csak elképzelésünk sem volt. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is: megváltoztatta szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat.
Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).
– A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás, különösen az algoritmizálás-kódolás témaköre, háttérbe szorult. Pedig éppen ez az a terület, amely fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást, az együttműködést, a problémák digitális eszközökkel való megoldását, illetve megkönnyíti elvárásaink megfogalmazását az informatikus szakemberek részére. A legfontosabb változás az új tankönyvekben ezért az algoritmizálás-kódolás témakörének megerősítése, továbbá az információs technológiák hangsúlyosabb megjelenítése – fogalmazott a szakember, hozzátéve: fókuszba kerül a „tevékenykedtetés” módszere, vagyis a gyerekek nem a számítógép előtt ülnek és programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak, alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.