Alakulnak a „világegyetemek”

Nemcsak a vállalatok felé nyitnak, de egyre intenzívebben keresik a külföldi partnereket is a magyar egyetemek és főiskolák, hiszen kiemelt kormányzati cél, hogy euró­pai, sőt világszinten is láthatóvá váljanak. A külföldi diákok idevonzásában már egész jól állunk, de felsőoktatásunk összességében mégsem elég nemzetközi. Jó hír viszont, hogy mobilizálódik a köznevelés is, az iskolák mellett rá­adásul egyre több óvodában is felismerték a nemzetközi szakmai tapasztalatok értékét.

Fogadalomtétel a Debreceni Egyetemen. A világ minden tájáról érkeznek hazánkba fiatalok Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Külföldi egyetemekkel közös képzések és kutatások, oktatók nemzetközi publikációja és szakmai konferenciákon való rendszeres részvétele – Palkovics László innovációs miniszter szerint többek között ezekben kell fejlődnie a magyar felsőoktatásnak, hogy még jobban bekapcsolódhasson a nemzetközi térbe és versenyképesebbé váljon.

A vonzerő egyik mutatója a nálunk tanuló külföldi diákok száma, ami ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, köszönhetően az újabb és újabb ösztöndíjprogramoknak. 2018-ban már 35 472 külföldi tanult itt, ami a teljes hallgatói létszám 12,6 százaléka.

Összehasonlításképpen: 2006-ban ez az arány mindössze 3,9 százalék volt. Tavaly a Debreceni Egyetemen már ötezernél is több külföldi diák tanult, ezzel az intézmény vezeti a legtöbb külföldit fogadó egyetemek listáját. Arányaiban viszont az Állatorvostudományi Egyetem a „legnemzetközibb”, ahol a külföldi diákok már többen vannak, mint a magyarok. Az oktatói mobilitás pedig a Szegedi Tudományegyetemen a legintenzívebb, és ugyanide érkezik a legtöbb külföldi doktorandusz is.

Azt már 2017-ben megállapította az OECD Education at a Glance című oktatási jelentése, hogy Magyarországon magasabb a külföldi hallgatók aránya, mint az OECD-országok átlagában. Főleg az egészségügyi és az agrárképzésben jeleskedünk. A vendéghallgatók mellett ugyanakkor nagyon fontos tényező, hogy a magyarok közül is minél több diák és oktató szerezzen nemzetközi tapasztalatot, illetve hogy helyben is multikulturális légkört teremtsenek, például idegen nyelvű tanórákkal, neves külföldi professzorok meghívásával és sok-sok idegen nyelvű szakirodalom használatával. A különböző nemzetek felsőoktatásának összehangolása uniós célkitűzés is: 2025-re az EU olyan átjárható európai oktatási térség létrehozását tervezi, amelyben a külföldön szerzett krediteket és képesítéseket automatikusan elismerik az egyes országok.

Itthon egyébként a mobilitás egyik fő gátja – a hiányos nyelvtudás mellett – éppen az, hogy a külföldön teljesített szemeszterek eredményeinek beszámítása meglehetősen nehézkes, emiatt egy-egy csereprogram szinte biztos késést jelent a hallgatóknak. A kreditelismerési szabályok javítására már vannak ötletek a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája részéről is.

Fogadalomtétel a Debreceni Egyetemen. A világ minden tájáról érkeznek hazánkba fiatalok
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Emellett az egyetemek maguk is egyre több saját kezdeményezéssel igyekeznek láthatóvá tenni magukat a nemzetközi térben. Az Eszterházy Károly Egyetem például a kettős diplomát adó angol nyelvű programtervező informatikus szakot dolgozott ki, osztrák partnerrel. A Soproni Egyetem pozsonyi, pulai és kismartoni partnerekkel működtet közös PhD-programot. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és menedzsment szakon indított, angol nyelvű képzés első évfolyamának helyszíne Ausztria, a további években pedig szlovákiai, horvátországi és magyarországi doktori iskolákban folytatódik az oktatás. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az online kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektet: két amerikai egyetemmel szerveznek virtuálisan összekapcsolt kurzust, így a különböző nemzetiségű hallgatók élő videós kapcsolattal, vegyes csapatokban együtt dolgozhatnak a közös feladatokon.

Érdemes kiemelni az ELTE-t is, amely az Európai Bizottság pályázata részeként négy másik egyetemmel (spanyol, ír, holland és francia intézményekkel) fogott össze annak érdekében, hogy összehangolják és átjárhatóvá tegyék a képzéseiket. Mozdulnak a főiskolák is: csak egy példát említve, a Gál Ferenc Főiskola egy dublini nyelviskolával működik együtt abból a célból, hogy oktatóikat minél jobban megtanítsák angolul publikálni és előadni.

Ami a kiutazásokat illeti: a pályázatokat kezelő Tempus Közalapítvány (TKA) több mint 22 ezer főnek ítélt meg tavaly támogatást, ami azt jelenti, hogy tíz százalékkal többen mentek külföldre, mint a megelőző évben. Az érintettek döntő többsége, több mint 18 ezren az Erasmus+ program segítségével jutottak nemzetközi tapasztalathoz. A mobilitási program forrásai folyamatosan emelkednek: tavaly 14,5 milliárd forintból valósulhattak meg erasmusos nemzetközi együttműködések hazánkban, idén pedig húsz százalékkal magasabb összeg, több mint 18 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Ráadásul mint azt Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója korábban elmondta, az új uniós ciklusban duplájára emelkedik a ráfordítás. Míg a 2014–2020-as időszakban 14,7 milliárd euró az Erasmus+ költségvetése, a 2021–2027-es időszakban harmincmilliárd euró lesz.

Örvendetes az is, hogy a Tempus adatai szerint mára több köznevelési és szakképzési intézmény is támogatja a tanárok és diákok külföldi tapasztalatszerzését. A köznevelésben tanítók közül tavaly 733-an utazhattak külföldre a szakmai megújulás jegyében, leginkább gimnáziumi tanárok, igazgatók, akik főleg az Egyesült Királyságba, Máltára, Olaszországba és Németországba mentek. Bár ez a szám jóval alatta marad a felsőoktatási adatoknak, mégis előrelépés, mivel 40 százalékkal magasabb a 2017-esnél. Iskolai-óvodai nemzetközi partnerségekből összesen 126 köttetett tavaly a Tempus jóvoltából, ezen kapcsolatok révén 2127 diák és 1275 tanár utazhatott.

A gimnáziumok és a technikumok aktivitása ettől a tanévtől jelentősen megnő, hiszen elkezdődnek a 9. és 11. osztályosokat érintő kéthetes külföldi nyelvi kurzusok. Ez hatalmas munkát fog róni a szervezésben oroszlánrészt vállaló Tempusra, hiszen tanévenként 140 ezer diák kap lehetőséget a kiutazásra, ami jelentős tömeg akkor is, ha nem jelentkezik mindenki.

Ami érdekes és talán kevéssé közismert, hogy óvodai körben is terjed a nemzetközi partnerség. A TKA éves jelentése szerint 2018-ban az együttműködésre pályázó köznevelési intézmények 17 százaléka óvoda volt, ami nagy előrelépés a korábbi 8-10 százalékos részvételi arányhoz képest. Az egyik említésre méltó kezdeményezés pél­dául a Pécsi Kertvárosi Óvodáé, amely egészséges életmódra nevelés témájában működött együtt határon túli intézményekkel, olyan sikeresen, hogy megkapták az Erasmus+ nívódíját is. Az óvodák esetében a mobilitás értelemszerűen inkább a pedagógusokat érinti, nem a gyerekeket.

A pályázati és utazási lehetőségekről hamarosan személyesen is tájékozódhatnak az érdeklődők, október 10. és 12. között szervezik ugyanis az idei Erasmus-napokat, ahol országszerte közel nyolcvan eseményen nyújtanak információkat az ösztöndíjakról és a csereprogramokról.