A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt (civiltörvény) még 2017 áprilisában fogadta el a magyar parlament. A törvény kimondta, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt honlapján és kiadványain feltüntetni. A törvény miatt 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt a törvény visszavonására. Ezt arra hivatkozva tették, hogy állításuk szerint a törvény indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén, valamint szűkíti a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. A kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején.
Jelentős befolyásuk van
Az EUB tavaly júniusban uniós jogba ütközőnek nevezte a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját előíró törvényt. Az ítélet szerint Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben.

Fotó: MTI/Mohai Balázs
Az Európai Unió Bírósága ítéletében mindazonáltal megerősítette, hogy az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel megkülönböztethető a civil szervezetek azon csoportja, amelyek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni képesek.
Varga Judit igazságügyi miniszter április végén közösségi oldalán tudatta: a bíróság korábbi döntését tudomásul véve és tiszteletben tartva, a kormány az átláthatósági törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tesz javaslatot, amely ennek az eszköznek a módosításával megnyugtató módon rendezi a konfliktust.
Hozzátette: ez a javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt: transzparens működést.
A miniszter arra is rávilágított, hogy a civil szektor ma virágzik hazánkban: jelenleg több mint hatvanezer nem kormányzati szervezet működik Magyarországon, kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy értékteremtő tevékenységük átlátható legyen.