Egészségesebb életmódra váltottak honfitársaink a vírusjárvány alatt

Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni – derült ki a háromezer fő bevonásával végzett karanténkutatásból. Míg alkoholból, nassolnivalókból jóval kevesebbet vásároltak, addig zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből többet. A felmérés rámutatott arra is, több magyar élelmiszer került a kosarakba, hiszen a minél rövidebb utat megtett termékeket keresték a vásárlók.

Szilágyi Anna
2020. 06. 15. 5:55
Főleg az élelmiszerüzletek forgalma növekedett
Főleg az élelmiszerüzletek forgalma növekedett Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legfrissebb felmérés alapján a koronavírus-járvány idején a magyarok egészségesebben táplálkoztak, ugyanakkor drasztikusan csökkent a fizikai aktivitás is – mondta el lapunknak Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. A reprezentatív karanténkutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara közösen végezte mintegy háromezer fő bevonásával. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, egy rendkívüli helyzet mennyiben képes alakítani a fogyasztók magatartásán, és hajlandók-e változtatni az életmódjukon.

Kifogásmenedzsment

Antal Emese elmondta, a felmérésből kiderül, hogy a járvány idején több időt tudtunk a táplálkozásra fordítani, főzni, ezért változatosabban állítottuk össze az étrendünket, ami pozitívum. – Az elfogyasztott adagok nagyságát nem csökkentettük, miközben a megkérdezettek 14 százaléka gyakrabban étkezett ebben az időszakban – ismertette. A válaszadók közel fele (48 százalék) vallotta azt, hogy csökkent a fizikai aktivitása, így nem meglepő az az eredmény sem, hogy 24 százalék – minden negyedik ember – hízott, átlagosan három kilogrammot, kilenc százalék pedig négy kilogrammnál is többet. Csak minden tizedik ember fogyott – tette hozzá a szakember. A fogyások-hízások eredményeit összesítve átlagosan egy kilogrammot hízott a magyar felnőtt lakosság, ami soknak számít, tekintve, hogy 60-65 százalékuk így is túlsúlyos vagy elhízott.

– A felmérés egyébként online zajlott, ami valósághűbb eredményekre mutathat a testsúlyváltozás tekintetében, mintha személyesen kérdezik meg az embereket ezekről az adatokról. Így is torzíthatnak azonban a számok, mert még ennél is többet hízhatott a lakosság, hiszen önbevallás alapján születtek az eredmények, nem mérés útján – hívta fel a figyelmet Antal Emese.

A mozgás jelentős csökkenése azt mutatja, hogy nem találták fel magukat az emberek, holott számos edzésvideót tettek közzé online, teljesen ingyen. – Egy korábbi felmérésünkben vizsgáltuk, hogy mit tartanak fő korlátoknak az egészséges életmódhoz az emberek, és a felnőttek első helyen a pénzt jelölték meg, második helyen az akaraterőt, és csak ötödik helyen azt, hogy több mozgás kellene: ez jól mutatja azt a jelenséget, amelyet kifogásmenedzsmentnek hívunk – mondta a szakember.

A szülő a minta

– Táplálkozástudományi szempontból pozitív eredmény – folytatta –, hogy a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, tejtermékek iránti kereslet megnőtt a járvány idején, míg kevesebbet vásároltunk alkoholból, sós ropogtatnivalóból, édességekből, cukorból és energiaitalokból. – A nassolnivalókból azért fogyhatott kevesebb, mert többet főztek-sütöttek az emberek – tette hozzá. Emellett a válaszadók majdnem harmada több étrend-kiegészítőt szedett, mint előtte, ennek oka lehet az is, hogy a járvány idején így is igyekeztek támogatni az immunrendszerüket a magyarok.

Az elmúlt két-három hónapban többször mentünk el a boltokba és a piacokra
Fotó: Havran Zoltán

– A járvány alatti gyakoribb otthoni főzés azért is fontos eredmény, mert a szülői magatartás így mintaként szolgálhat a gyerekek előtt, és erősödhetett az egészséges táplálkozás kultúrája – emelte ki Antal Emese.

Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, a karantén nem változtatta meg az alapvető vásárlói-fogyasztói szokásokat, azok tartósabbak, ugyanakkor a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. A járvány kitörése előtt és a járvány időszakában is a két legfontosabb választási szempont a kiváló íz és az állandó minőség. Az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege viszont lényegesen fontosabbá vált a karantén ideje alatt, ami természetesen kapcsolatba hozható a lakosság nagyobb tartalékolási igényével.

Irány az üzlet!

Ezzel párhuzamosan csökkent a kedvelt és megszokott márka fontossága, a fogyasztók válságos időszakban ezekről könnyebben lemondanak. – Pozitív tendenciának tekinthető, hogy a magyarországi előállítás szerepe felértékelődött, a magyar élelmiszer megítélése a felmérés szerint kifejezetten pozitívvá vált – fogalmazott Szakály Zoltán. A Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője elmondta azt is, a boltlátogatási gyakoriság jelentősen módosult a járvány kitörése után. Míg előtte a válaszadók mindössze 16,6 százaléka ment boltba egyszer egy héten, addig a járvány időszakában már 52 százalék. Többen vannak azok is, akik személyesen egyszer sem látogatták az üzleteket, arányuk a járvány előtti 0,9 százalékról 9,7 százalékra nőtt.

A professzor kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek a helyi élelmiszer-ellátási láncok és a rövidebb értékesítési utak, ami a magyar élelmiszerek iránti keresletnövekedésben is megnyilvánult. – A vásárlók a magyar élelmiszereket az egészséges és fenntartható választási lehetőséggel azonosítják – fogalmazott, hozzátéve: ennek mentén erősödhet a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói lojalitás, ami a hazai termékek nagyobb arányú bolti jelenlétét is maga után vonhatja.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.