Erőszakos apa és fia kaphat milliókat Gyöngyöspatán

Az egyik, szegregációt sérelmező diák majd két évet hiányzott a Nekcsei Demeter Általános Iskolából.

Még az iskolakerülő tanulónak is jelentős összeg juthat a bíróság által megítélt fájdalomdíjból Fotó: MTI/Komka Péter

– Egy gyöngyöspatai családon belül apa és fia lett a haszonélvezője a börtönbiznisznek, valamint a szegregációs pereknek – jelentette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője. Szavai szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövető, szabadságvesztésre ítélt apa a rossz tartási körülményekre hivatkozva perli milliókra az államot, fia pedig – aki egy alkalommal eszméletlenre verte sporttársát – a szegregált oktatás indokával négymillió forintra tartott igényt, s ennek több mint a felét meg is ítélte neki a bíróság. Utóbbi fiatalember jelenleg 19 éves, és – mint a képviselő rámutatott – 15 éves koráig összesen öt osztályt járt ki.

Az alpereseket – a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolát, a tankerületet és az önkormányzatot – képviselő ügyvédi iroda lapunk birtokába került, 2017-es perelőkészítő irata alapján erősen kérdőjeles, hogy jogosan ítélte-e meg a bíróság a milliókat a tinédzser számára.

Mentális retardáció

A területileg illetékes nevelési tanácsadó mentális retardációt állapított meg a fiúnál, akinek a hangképzése a pedagógusai szerint még másodikos korában is fejlesztésre szorult, és az ábécét sem ismerte. Harmadik osztályból már nem léphetett tovább, és később ötödik osztályban is megbukott. Tanárai értékelése szerint a kamasz magaviselete is meglehetősen problémás volt, hiszen már elsősként is gyakran került konfliktusba társaival. Ráadásul a fiú rengeteget hiányzott, 155, illetve 233 órán nem vett részt abban a két tanévben, amikor évet kellett ismételnie. Több évfolyamot magántanulóként járt ki, illetve javítóintézetben volt a rossz magaviselete miatt.

A dokumentumban idézik Molnár Károlyt, az iskola igazgatóját, aki annak idején az egész általános iskolát összevont osztályban járta ki, s elmondta, hogy ez a képzési forma volt alkalmas a lemaradt diá­kok felzárkóztatására, mert személyre szabottan, kis csoportokban folyhatott a képzés. Az iskolából kikerülve a fiúnak továbbra is voltak magatartásbeli problémái, a 24.hu 2016-os beszámolója szerint a fiatal egy focimeccsen eszméletlenre verte egyik sporttársát, akit kiállítottak a játékból.

Kétévnyi hiányzás

Horváth László arról is beszámolt, hogy az iskola egy másik egykori cigány tanulójának 3,3 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság, és jelenleg folyamatban van a végrehajtási eljárás az önkormányzat ellen. – Kilenc tanévre ítélték meg ezt a pénzt, ám a korábbi diák ez idő alatt 2040 órát hiányzott, ami nagyjából két tanévnyi távollétet jelent. Összesen háromszor bukott, s miután a hetedik osztályt is sikertelenül próbálta elvégezni, elment magántanulónak. Utóbbit rá­adásul azzal indokolták a szülei, hogy vigyáznia kell a testvéreire. Nem csoda, hogy a lány így sem fejezte be az általános iskolát. Tizenhat évesen, hat osztály elvégzése után maradt ki az oktatásból – fejtette ki a képviselő.

Még az iskolakerülő tanulónak is jelentős összeg juthat a bíróság által megítélt fájdalomdíjból
Fotó: MTI/Komka Péter

Kérdés – folytatta –, hogy valójában milyen életstratégia-modellt jutalmazott a bíróság. – A szülőnek is kiemelt felelőssége van abban, hogy a gyermek hogyan áll a tanuláshoz és hogyan viselkedik az iskolában – hangsúlyozta Horváth László. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a szülőnek kötelessége gondoskodni a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. – Az ügyeskedő, mindig másra mutogató hozzáállás helyett a dolgosságra, a tisztességes megélhetésre törekvő életstratégiát támogatjuk. Az egyéni felelősség kérdése különösen fontos a fizikai erőszakkal kapcsolatban, s aki ilyen inzultust követ el, az legyen büntethető, viselje a tette következményeit – fejtette ki.

A képviselő arról is beszámolt: a korábban említett fiú apja számos bűncselekményt követett el, amelyekért különböző eljárások alá vonták, és végül letöltendő szabadságvesztésre ítélték, s most több millió forintra perli az államot az állítólagosan rossz börtönviszonyokra hivatkozva. A Válasz.hu 2011-ben számolt be róla, hogy az Ördög becenévre hallgató férfi egy helyi perpatvar során ököllel arcon vágott egy idős embert, és egy másik összeszólalkozás alkalmával a rendőröket is megfenyegette.

Oktatással kárpótolna a kormány

Horváth László korábban elmondta: törvénymódosítással vetnének véget a szegregáció ürügyén végzett pénzszerzésnek, s a nem anyagi – például a szegregált oktatás során keletkezett – károkat természetben, például pótlólagos oktatással orvosolnának. Erre a Kúria döntése szerint azonban jelenleg nincs jogszabályi lehetőség. A legfőbb bírói fórum a közelmúltban fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely mintegy százmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát, valamint az illetékes tankerületi központot, amiért 2004 és 2017 között szegregáltan oktatták a cigányokat a Gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Az önkormányzatra eső 82 millió forintos összeg csődbe vinné a település költségvetését, és egyebek mellett veszélybe kerülne az óvoda és több más intézmény működése, nem tudnák kifizetni a béreket vagy éppen a közvilágítás számláit.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) kezdeményezte a szegregációs pereket. A szervezet bevallott célja minél több pénzt kiperelni a magyar államtól. Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumi tagja korábban arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai ügy mintájára már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke pedig azt hangoztatta, hogy nagyjából ötszáz településen valósul meg szegregáció.