Fentről érkező fertőzések

A szakemberek régóta sejtik, hogy a vonuló madarak élőlényeket is szállítanak magukkal. A feltételezésből bizonyosság lett: mára tudjuk, hogy emberre is veszélyt jelentő vírusokat is terjeszthetnek, de szerepüket a közelmúltig alulbecsülték. A kórokozók egyike a madárinfluenza-vírus, de vajon más baktériumok és vírusok is utaznak a madarakkal?

Sokadalom a Csongrád megyei Pusztaszer közelében. Kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a betegségek terjesztésében Fotó: MTI/Kovács Attila

A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy bizonyos esetekben a kifejlett egyedek akár élve átjuthatnak a madarak tápcsatornáján. Ilyen fajok például a kagylósrákok vagy a kolumbiai vízidara. Ez utóbbi egy növény, amely egy milliméternél is kisebb, és akvaristák hozták Európába; komoly gondot okoz az ­Európában őshonos közönséges vízidarának.

Sokadalom a Csongrád megyei Pusztaszer közelében. Kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a betegségek terjesztésében
Fotó: MTI/Kovács Attila

– A vízimadarak tehát az emberiség szempontjából nagyon fontos ökoszisztéma-szolgáltatást végeznek, hiszen az egyéb állatok és növények ilyen módon történő terjesztése rendkívül hasznos számunkra. Gondoljunk csak bele, mennyire lassú lenne egy bolygatott vagy megsemmisült (felperzselt) élőhely regenerálódása az efféle terjedés nélkül! De megemlíthetjük azt is, hogy ezzel folyamatosan frissül a terjesztett élőlények genetikai állománya, kevésbé lesznek belterjesek. Természetesen ennek a folyamatnak van árnyoldala is, hiszen nemcsak az ember számára hasznos fajokat, hanem inváziós fajokat vagy károkozókat is terjeszthetnek – érvel Lukács Balázs, a kutatócsoport tagja.

A különböző gerinces állatokról emberekre terjedő, szakszóval zoonotikus fertőzések globális léptékű egészségügyi kockázatokat is jelenthetnek. Vincze Orsolya szerint ilyen fertőzések például a több mint 11 ezer emberéletet követelő, 2013–2016 között tomboló ebolajárvány, a HIV vagy az A típusú influenzavírusok által okozott járványok (például a madárinfluenza).

A vadon élő madarak kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a zoonotikus betegségek terjesztésében. Ennek kiemelkedő komponense lehet például a madarak vonulása, amely a lokális elterjedésű kórokozók nagy léptékű terjedését segítheti elő. A szállításban a madarak a vírusok, baktériumok köztes gazdái­ként (nyugat-nílusi vírus), vagy a köztes gazdát képviselő ízeltlábú paraziták szállítójaként vesznek részt (a Lyme-kórért felelős Borrelia burgdorferi baktériummal fertőzött kullancsok terjesztése). Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa szerint vonulása során számos madárfaj több ezer kilométert tesz meg, átszelve az ország- és kontinenshatárokat, szervezetükben pedig baktériumokat, vírusokat, parazitákat vagy akár különböző gyógyszerekre rezisztens szervezeteket szállítva.

A 2019 decemberének közepén megjelent Vuhan koronavírust szintén zoonotikus fertőzésnek tekintik. A koronavírusok családja számos vírust foglal magában, amelyek jelenlegi tudásunk szerint csakis emlősöket és madarakat fertőznek, légúti megbetegedéseket idéznek elő. A koronavírusok családjába tartozik például a 2002–2003 között majdnem globális méretű járványt előidéző, több száz halálos áldozatot követelő SARS-vírus (súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa), ez áll a Vuhan koronavírushoz genetikailag a legközelebb. A SARS denevérekben fordul elő, és a kutatóknak sikerült is beazonosítani azt a denevérpopulá­ciót, ahonnan az embereket érintő járvány elindulhatott. Nem bizonyított, de feltételezhető, hogy a Vuhan koronavírus szintén denevérekből indult ki és terjedt át emberekre. Kicsi a valószínűsége, hogy a madarak ebben a járványban szerepet játszhattak.

A zoonotikus betegségek túlnyomó többsége vadon élő állatokra vezethető vissza, sokszor azok vadászatára és fogyasztására. Vincze Orsolya szerint ezért nem a vadállatokat kell hibáztatni, sokkal inkább az embert. Ennek köszönhetjük az ebola, a HIV és a jelenleg fenyegető Vuhan koronavírus emberekre való átterjedését. Az efféle kórokozók átterjedését lassíthatja a vadhúsok fogyasztásának korlátozása és a zárt rendszerű állattartás.