Hazánkban semmi esélyük sincs a balkáni embercsempészeknek

A pandémia miatt egyik óráról a másikra megszűnt, majd a korlátozások feloldása után robbanásszerűen újraindult embercsempészés elleni hatékony magyar hatósági fellépésről, az embercsempészés módszereiről beszélgettünk Boross Zoltánnal. Az illegális migráció ellen fellépő egységet is irányító rendőr ezredes szerint a szervezett bűnözők számára elkerülhetetlen a súlyos büntetés.

A schengeni határ fizikai, emberi erős védelmével az Európai Unió biztonsága felett is őrködik a magyar kormány Forrás: police.hu

Fotó: police.hu

- Törökország is lépett, a görög szárazföldi határon feltorlódott tízezreket visszaszállították az ország belsejében működő menekülttáborokba. Május közepén azonban minden megváltozott. Visszavonták a táborok körüli katonai erőket, csak Szerbiában a táborokban őrzött 9600 emberből máris ötezer eltűnt a a hatóságok szeme elől. Egy részük nyilvánvalóan nálunk bukkant fel, Bács-Kiskun és Baranya megye határszakaszain azonnal megnövekedett a migrációs nyomás. Azóta naponta minimum 50-70 főt tartóztatunk fel, illetve az embercsempészek is egyre nagyobb aktivitást mutatnak. Hónapok óta május 21-én fogtuk el az első embercsempészt, a számuk pedig napról napra növekszik – sorolta az ismét megnőtt migrációs nyomás okait Boross Zoltán.

Közel-keleti főnökök

Magyarázata szerint az embercsempészést Szerbiában megtelepült szírek, egyiptomiak, irakiak, afgánok, időnként perzsák tartják kézben. A magyar határ közelében tanyákat vásároltak, a piszkos munkára, azaz a migránsok határon való átjuttatására helyi erőket is alkalmaznak, de az irányító akkor is a gyakran több nyelven is – arabul, pastuul, angolul, oroszul, szerbül, bolgárul – beszélő közel- vagy közép-keleti főnök. A kommunikáció gyakran négy-öt nyelven zajlik egy időben, így például a telefonlehallgatással nem sokra mennek a szerb hatóságok. Egyébként is jellemző ezekre a szervezett bandákra, hogy modern eszközöket alkalmaznak. A bevétel egy részét visszaforgatják, és például drónokat, kvadokat, szupergyors, erős gépkocsikat és a termoruhákat vásárolnak. Ez utóbbiban öltöztetik a csempészett embereket, hogy a hőkamera ne észlelhesse a mozgásukat. Volt már olyan, zöldhatáron elfogott illegális menekült, akit a széles, fémes ragasztószalaggal tekert körbe a csempész, őt sem látta így a hőkamera.

– Az országban elfogott embercsempészek között kisebb arányban vannak magyarok, ma egyelőre nincs olyan magyar bűnöző, mint például az a férfi, aki 2015-ben az ország távoli részéből érkezett egy rozzant Ladával, hogy botcsinálta csempészként szállítsa a migránsokat Ausztria felé – mesélte az ezredes, aki úgy véli, csupán idő kérdése, hogy ismét felbukkanjanak a priuszos visszaesők. Elsősorban szerbek, románok, bolgárok, ukránok, szírek, egyiptomiak szerepelnek az elfogottak között. Az unió belsejébe tartó illegális migránsokat a déli határszakaszon veszik fel, majd Ausztria vagy Szlovákia felé indulnak tovább. A bejáratott útvonalak a sztrádák – M5–M1, illetve M5–M2 –, ám előfutókkal dolgoznak, és az aktuális helyzet, rendőri jelenlét függvényében módosítják az útvonalat. A szállítók jellemzően egyterű gépkocsikkal, mikrobuszokkal fuvarozzák az illegális határátlépőket, a járműveket egy útra kölcsönzik, majd visszaadják, később egy másik gépkocsit bérelve. A szállító autók osztrák, cseh, szerb, román, német, ukrán, olasz vagy bolgár hatósági jelzéssel ellátottak – részletezte a csempészek működését Boross Zoltán.

Fotó: police.hu

Életfogytiglant is kaphat

Az embereket a legkülönfélébb módon juttatják be Magyarországra. A kettős határkerítést megbontják, vagy átmásznak rajta, esetleg alagutat ásnak alatta. A határt folyamatosan drónokkal figyelik a szervezett bűnözők, a határvonaltól egy-két kilométerre állandóan a levegőben van egy-egy drón, és figyeli a magyar határőrizeti mozgásokat. A határkerítést a magyar–román–szerb hármas határnál meg is kerülik, és Románia felől, nyílt terepen jönnek át a zöldhatáron. A geológiai viszonyok miatt – vizenyős, mocsaras természetvédelmi terület lévén – nem lehet kerítés kiépíteni a Mohács-szigeten, Hóduna térségében. Itt a leggyakoribb az illegális határátlépés. A Dunán gumicsónakokkal, illetve horgászladikokkal átkelnek a baranyai oldalba, és újabban Mohács alatt, Kölked, Erdőfű térségéből viszik őket tovább az embercsempészek.

Napjainkban is előfordul, hogy a csempészek, bár általában személyautókkal, illetve mikrobuszokkal, furgonokkal szállítják az illegális határátlépőket, megkísértik a szerencsét. Legutóbb Észak-Macedóniában egy kamionban zsúfoltak be 150 menekültet. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség június 8-án emelt vádat egy román és egy-egy magyar férfi, illetve nő ellen, akik 2019-ben két furgonba zsúfoltak összesen 58 menekültet. Őket is időben kiszabadították a hatóságok. A főügyészség a jelenleg szabadságvesztés büntetését töltő magyar férfi ellen bűnszervezet tagjaként, folytatólagosan, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, csempészett személy sanyargatásával, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Életfogytiglani fegyházat is kaphat a bíróságon. Az ügyészség a nőt bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette, míg a román bűntársát bűnszervezet tagjaként, társtettesként, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettével vádolja. Ők akár 15 évet is kaphatnak.

Könyörtelen fellépés

Jelentős egészségügyi és gazdasági kockázatokat jelentene egy újabb migrációs hullám, márpedig a koronavírus az illegális bevándorlás erősödését válthatja ki, mint hogy a járvány a már egyébként is nehéz helyzetben lévő országokat sújtotta jobban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter spanyol kollégájával szerdán közösen tartott madridi sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarországnak és Spanyolországnak helyzetéből fakadóan eltérő a látásmódja a migráció kérdésében, de vannak közös pontok is, Arancha González Layával egyetértettek például abban, hogy könyörtelenül fel kell lépni az embercsempész-hálózatok ellen, valamint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.