Kedvezőbb munkafeltételek a szakképzésben

Országjáró körútra indul februárban Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár, hogy személyesen egyeztessen az igazgatókkal az ősszel debütáló változásokról. A megerősített szakképzési rendszerben az oktatók a szakképzéshez jobban igazodó munkaidő-elszámolásra és teljesítményalapú, új minősítési rendszerben kialakított bérekre számíthatnak.

A legfőbb cél a gazdaság igényeinek kiszolgálása Fotó: Kurucz Árpád

Hamarosan nyilvánossá válik a szakképzési rendszer átalakulásának minden részlete, lapunk információi szerint heteken belül – várhatóan februárban – nyilvánosságra hozzák az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletét, ami egyebek mellett a foglalkoztatási feltételeket is rögzíti. Úgy tudjuk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára a rendelet közzétételét követően országjárásra indul, hogy első kézből tájékoztassa az érintetteket az újdonságokról.

A tervek szerint Pölöskei Gáborné minden megyében munkaértekezleteken mutatja majd be a változásokat, az azokban rejlő lehetőségeket.

Biztosan szó lesz például a munkafeltételekről és a kötelező óraszámokról, amelyek a helyettes államtitkár szerint a pedagógusok számára kedvezően alakulnak.

A legfőbb cél a gazdaság igényeinek kiszolgálása
Fotó: Kurucz Árpád

A tervezet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ezt az oktatási munkaidőt azonban éves keretben kell számolni, nem arról van szó tehát, hogy a tanév mind a 36 hetében ugyanezt a kötelező óraszámot kellene mindenkinek teljesítenie. – Az oktatók munkája összetett, ezért az órakeret terhére számos egyéb feladatot el kell végezniük.

Például beleszámíthat a digitális alkotó központok tevékenységé­ben való részvétel, a minőségbiztosításban végzett tevékenység, a mentori feladatok ellátása vagy éppen a szakértői munka is – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. Megnyugtató választ adott a túlórák kifizetésével kapcsolatban is: ha összességében több ledolgozott óra jön ki, mint a megadott éves keret, akkor az túlmunkának számít, ahogy biztosan járni fog a túlórapénz a tartós helyettesítésért is.

A szakképzési centrumoknak ezentúl nem tagintézményei, hanem iskolái lesznek az egyes intézmények, amelyek így minőségi versenyhez vezető szakmai szabadsággal rendelkezhetnek. A szemléletbeli váltás a helyettes államtitkár szerint azért szükséges, mert a szakképzés fő célja a gazdaság igényeinek kiszolgálása, vagyis hogy az iskolák saját környezetüknek a piaci igényekhez igazodva nyújtsanak szolgáltatást.

A képzési szerkezetet a gazdaság szereplőinek igényeivel összehangoltan, centrumonként egyeztetve alakítják ki. Nagyobb döntési szabadságot kapnak az iskolaigazgatók, a központi minőségértékelő irányelvek alapján ugyanis ők tesznek javaslatot az oktatók fizetésére. A szakképzési centrum gazdálkodásáért a kancellár felelős.

– Az idén nyáron átlagosan harmincszázalékos béremelés várható, aminek a fedezetét 2020. július 1-jétől jelentős többlettámogatással biztosítja az állam. Mivel az igazgatók látnak rá közvetlenül a munkavégzés minőségére, innentől fogva ők dönthetik majd el, hogy kinek mekkora emelés jár. Nagyon fontos elvárás ezzel kapcsolatban a teljesítményalapú differenciálás. Lesznek olyanok, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg másnak tizenöt vagy csupán öt százalékkal változik.

A helyettes államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy a mostani átállással senkinek a bére nem csökkenhet, ezt a törvény garantálja. Hosszabb távon a minőséget preferáló rendszer kialakítása várható, húzta alá, hozzátéve: az új értékelési rendszerre készülni kell, erről is szeretne egyeztetni az igazgatókkal. A változások kedvező hatása lehet, hogy a magasabb fizetés miatt a pályakezdő fiatalok a szakképzést választják, a megemelt óradíj lehetőséget teremt egy-egy mérnök, esetleg korábbi pályaelhagyó mérnöktanár alkalmazására.

A képzési szerkezet átalakításánál kitért arra is, hogy a diákok mind a hároméves szakképző iskolában, mind az ötéves technikumban korszerű, piacképes tudást szerezhetnek, aki pedig leérettségizik, az a jelenleginél könnyebben léphet át a szakirányú felsőoktatásba.

Mint ismert, a képzés alapozó része után mindkét iskolatípusban ágazati alapvizsgát tesznek a diákok, csak ezután választanak szakmát, és duális képzés során valódi vállalati környezetben, élesben szerezhetnek gyakorlati ismereteket. A hatékonyabb tanulás érdekében a szakmai képzést és a közismereti órákat külön napokon szervezik meg.

Pölöskei Gáborné szerint ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a sok szakmai óra a közismereti tanulás rovására megy. – A technikusképzésben matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.

Az öt év elvégzése után a tanuló így egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, ez a képzéstípus tehát egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.

Könnyítést jelent, hogy a 12. évfolyam végére befejeződő közismereti tananyagból a tanulók előre hozott érettségit tehetnek, így a 13. évfolyam végén csak idegen nyelvből kell érettségizniük, és ekkor tehetik le a technikusi vizsgát is. A tanulók terhelése egyenletesebbé válik az öt év alatt, és még a javítás lehetőségével is élhetnek az érettségi bizonyítvány kézhezvétele előtt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.