Kövér László divatba hozná a nagycsaládot

A demográfiai helyzet javításához a gyermekvállalás útjában álló akadályok lebontásán túl mentalitásváltásra is szükség van: divattá kell tenni a többgyermekes családmodellt — jelentette ki Kövér László Gyergyószentmiklóson. Az Országgyűlés elnöke kifejtette: olyan helyzetet kell előidézni, amelyben Magyarország és szomszédai kölcsönösen érdekeltek a másik sikerében. Szerinte ha ez a modell működik hazánk és Szerbia viszonyában, nem kell feladni a reményt, hogy előbb-utóbb a román—magyar viszonyt is ez jellemzi majd.

A házelnök szerint büszkék lehetünk rá, hogy a magyar nemzettudatnak pozitív tartalma van Fotó: MTI/Veres Nándor

Magyarország élen jár Európában abban, hogy a hazai összterméke (GDP) közel öt százalékát fordítja a népesedéspolitikára, de a kormány családpolitikája csak azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából – mondta az Országgyűlés elnöke Gyergyószentmiklóson szombaton, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület nyári táborában szervezett pódiumbeszélgetésen. Kövér László az MTI szerint hangsúlyozta: a munka neheze azonban csak ezután jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van. Divattá kell tenni a többgyermekes családmodellt.

Hozzátette: erre Székelyföldön van már pozitív példa. Egy meg nem nevezett községben a születések száma meghaladta a temetésekét, mert divattá vált a két-, három-, négygyermekes család. Úgy vélte: a gyermekvállalási kedvet a közösség mintaadó ereje befolyásolja. Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

A házelnök szerint büszkék lehetünk rá, hogy a magyar nemzettudatnak pozitív tartalma van
Fotó: MTI/Veres Nándor

Kövér László kijelentette: egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, népesedésben jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő Magyarországot szeretnének látni, amely a magyarok által is lakott országokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékén keresztül kapcsolódik össze. A házelnök arról is beszélt: olyan helyzetet kell előidézni, amelyben Magyarország és szomszédai kölcsönösen érdekeltek a másik sikerében. Úgy vélekedett: ha ez működő modell Magyarország és Szerbia viszonyában, nem kell feladni a reményt, hogy előbb-utóbb a román–magyar viszonyt is ez jellemzi majd.

Kitért arra is, hogy Magyarországnak a céljai eléréséhez más államokkal való együttműködésre van szüksége. Hozzátette, hogy a magyar nép jólétének a növelése érdekében a kormány sok konfliktust vállalt, gazdasági érdekeket sértett „és konfliktuspotenciáljának egy részét elégette”. Senki sem szereti a balhés gyereket. Ha ezerszer igaza van, akkor is megpróbálják kiközösíteni – magyarázta azokat a nemzetközi viszonyokat, amelyek között érvényesíteni kell a magyar érdeket.

Kövér László szerint büszkeségre ad okot, hogy a magyar nemzettudatnak pozitív tartalma van. – Ha azt kell megválaszolnunk, hogy miért jó magyarnak lenni, ezernyi jó választ tudunk felhozni, és senkinek nem jut eszébe, hogy azért, mert utálom a románokat vagy a szlovákokat. Ez bennünket jobb helyzetbe hoz, mint azokat, akik ebből a helyzetből nem tudnak kilépni – fogalmazott.

A Sorbán Örs EMI-elnök által moderált pódiumbeszélgetésen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke is részt vett. Szász Jenő megannyi adatot felsorakoztatva jelentette ki, hogy Székelyföld gazdasági leszakadása viszonylagos, egy sor mutató azt is jelzi, hogy a térség jobban teljesít, mint Románia más régiói. Szász Jenő és Mezei János egyaránt a közösség cselekvőképességének visszaállítását tartotta a legfontosabbnak.