– Milyen fórumokon egyeztet a minisztérium a frontvonalban dolgozókkal? Hogyan osztják meg a tapasztalataikat egymással a szakemberek?
– Már tavaly márciusban próbáltuk értelmezni a betegséget: először arról volt szó, hogy ez egy tüdőgyulladás, aztán jöttek a különböző magyarázatok: citokinvihar, bradykininvihar. Majd megjelentek azok a kutatási eredmények, amelyek ismeretében megállapítható volt, hogy a legkisebb erek belső rétegének gyulladása trombózist okoz a szervezet szöveteiben. Tehát ez a magyarázata annak, hogy sokszervi gyulladás alakul ki, több szerv károsodik. Mi eközben összevetettük a klinikai kórlefolyást a patológiai lelettel, próbáltuk megérteni, hogy az emberi szervezetben mi történik. A magyar patológia krémje szisztematikusan figyelte azt, hogy az elhunyt betegek szervezetében milyen változások történtek. Ezt vetettük össze azzal, hogy előzőleg milyen tünetek, panaszok alakultak ki, hogyan zajlott le a betegség. Értelmeznünk kellett a kísérőbetegségek szerepét. Felmértük, hogy mennyivel növeli a rizikót a magas vérnyomás. A cukorbetegség fennállása esetében azt találtuk, hogy a fiatalabb korosztályt jobban veszélyezteti, mint az időseket. Határozott rizikófaktor az elhízás, a rákbetegség, a krónikus tüdőbetegség, az immunhiányos állapot. A kísérőbetegségek pedig kombinálódhatnak is, ami növeli a rizikót. Már márciusban úgy állítottuk össze a diagnosztikai és terápiás irányelveket, hogy alapjaiban nem is kellett rajtuk változtatni. Nagyon sok olyan irányelvet állítottunk össze a szakmai kollégiumi tagozatok segítségével, amelyekkel hónapokkal előztük meg a többi országot.
– Mindezt a boncolásokon keresztül szerzett tudás alapján?
– Részben. Emellett az autoimmun betegségek, a melanoma malignum kezelése és a csontvelő-átültetés során szerzett ismereteink alapján, részben következtettünk a klinikai eseményekből. A WHO 2020 márciusában jelentette ki, hogy világjárvány van, de már januárban jöttek a hírek, amiket mi vettünk először komolyan, ezért kezdtük meg a felkészülést. Már januárban létrehozta miniszterelnök úr az operatív törzset. Erre azért volt szükség, mert a járványügyi intézkedések később a társadalom minden rétegére és az élet minden területére vonatkoztak. Mostanra viszont van már vakcináció, a terápiában is újabb és újabb hasznos gyógyszereket tudunk alkalmazni, például a bamlanivimabot, amit mi kezdtünk el Európában először használni. Mivel nem egyértelmű a szakirodalom álláspontja, mi annak hiszünk, amit tapasztalunk. A minisztérium a kórházaknak minden héten tájékoztatást ad, ez egy online körkapcsolás, ahol a vezető szakemberek elmondják többek között, hogy jelen pillanatban hogy áll a favipiravirral való kezelés vagy éppen mi a lélegeztetés szerepe a koronavírusos betegek kezelésében. Tájékoztatást kapnak az aktuális irányzatokról is a kórházak. Az egyeztetéseken a szakmai kollégium érintett tagozatai folyamatosan részt vesznek, és majdnem minden tagozat érintett.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!