Megőrizhető hazánk előnye a klinikai kutatások terén

Ahhoz, hogy hazánk a gyógyszeripari kutatások egyik központja maradjon, szükséges lenne, hogy a feladatra külön kormányzati felelőst nevezzenek ki – vélekedett Holchacker Péter.

Tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld jelzést Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Elveszítheti korábbi előkelő helyét Magyarország a régiós és európai uniós klinikai kutatások rangsorában, mivel a fokozódó verseny és a 2020-tól életbe lépő új uniós szabályozás kedvezőtlen hatással van a hozzánk érkező vizsgálatok mennyiségére – jelentette ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója egy tegnapi háttérbeszélgetésen.

Holchacker Péter elmondta, az egyesület széles körű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért. – Az elmúlt négy évben 18 százalékkal csökkentek az új klinikai vizsgálatok engedélyezésére benyújtott kérelmek, de a jóváhagyott vizsgálatok száma is visszaesett: míg 2015-ben 337 vizsgálat, tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld jelzést – hangzott el a rendezvényen.

Az egyesület igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk eddigi versenyelőnyét a klinikai vizsgálatok terén az engedélyezés rugalmassága és gyorsasága, valamint az egészségügyi szakemberek felkészültsége adta, ám az uniós szabályozás ­miatt minden tagállamban azonos kereteket alakítanak ki, így Magyarország versenyelőnyének megtartása további lépéseket kíván. Szavai szerint ahhoz, hogy hazánk a gyógyszeripari kutatások egyik központja maradjon, szükséges lenne, hogy a feladatra külön kormányzati felelőst nevezzenek ki, akinek az irányításával a szükséges lépések gördülékenyen megvalósíthatók.

Tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld jelzést
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– A tét nem kicsi, hiszen, ha sikerülne a klinikai kutatások számát növelni, az a nemzetgazdaságnak évi 20-30 milliárd forint többletbevételt is jelentene – fogalmazott Holchacker Péter.

Az egyesület ezt elősegítendő azt is javasolja, hogy a klinikai vizsgálatok költségeit kutatás-fejlesztési ráfordításként lehessen elszámolni, és a gyógyszeripari különadókból levonni, így jelentősen megerősödne hazánk versenyképessége.

Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett javaslatok mellett fontos lenne az egészségügyi informatikai háttér, az oktatás, orvosképzés fejlesztése, valamint egy központi, kereshető adatbázis létrehozása. Szavai szerint az egységes platformon és informatikai rendszerben összegyűjtött kutatási adatok óriási értéket teremthetnének, amelyek jelentősen növelnék hazánk vonzerejét a fokozódó nemzetközi versenyben.