Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

– Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a magyar függetlenség napján. A miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. – Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel – fogalmazott a kormányfő.

Budapest, 2021. április 1. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az olasz jobboldali kormánypárt, a Liga vezetõjével, Matteo Salvinivel és a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel folytatott találkozóját követõen tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. április 1-jén. A találkozó napirendjén a Liga, a Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz közötti európai szintû politikai szövetség szerepelt. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

a közép-európaiak pedig a lengyelektől kapott bátorsággal megnyerték a hidegháború utolsó csatáját. Most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni. Ezt nekünk kell megtennünk – tette egyértelművé a kormányfő.

Orbán Viktor EU-s zászlók között
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Ma téziseket fogalmazunk meg, amelyekkel a magyar kormány hozzájárul az unió jövőjéről szóló összeurópai vitához, s reményeink szerint majd ezt a parlament hasonló állásfoglalása követi – kezdett felsorolásba Orbán Viktor.

– Az első tézisünk az, hogy robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé. A nemzetek Európája helyett egy olyan szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást. Európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért a brüsszeli birodalom építése a demokrácia hiányához vezet. Amit mi szeretnénk, az valami egészen más, mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják.

Ne féljünk kimondani: mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik a demokrácia ellenfelei is

– fogalmazott.

– A második tézis – folytatta –, hogy Brüsszelt azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, nem célnak, hanem öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az EU jogrendszerei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Politikai ellenfeleink ezért támadják a családokat, a nemzetet, a kereszténységet és a zsidó felekezetet. Ezért

a kormány szerint az unió alapszerződéséből az „ever closer union” (mind szorosabb unió) kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni

– szögezte le.

A harmadik tézis, hogy

Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívüli, elsősorban Soros-féle NGO-knak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.

A kormányfő szerint ez a következőképpen történt: első lépésként az Európai Bizottságot politikai testületté alakították. Ezt követően a politikai testületté alakított bizottság jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól, viszont ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek tipikusan – szinte kivétel nélkül – Soros György szervezetéhez tartoznak, és ezt nem is tagadják. Harmadik lépésként pedig az NGO-k jelentése és véleménye alapján minősítik a demokratikusan megválasztott demokratikus kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, amelyek nekik nem tetszenek.

A negyedik tézis, hogy

közös gazdasági siker nélkül a unió szét fog esni

– vélekedett a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak csak olyan politikát szabad folytatni, ami a közös gazdasági sikerre összpontosít. – A következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz. Ebben a veszélyes korszakban kell sikeresnek lenni a világgazdaságban.

Ennek előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása.

A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelmében új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával

– ismertette az ötödik tételét Orbán Viktor.

Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: az intézmény nem hozzáad, hanem elvesz az unió erejéből. Véleménye szerint ezért

jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, és az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára az EP-be is a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeni.

Hozzátette: a nemzeti parlamentnek ezenfelül jogot kell adni, hogy az unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

A hetedik tézist ismertetve a kormányfő kijelentette:

Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba,

és tudomásul kell venni azt a tényt, hogy Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.

https://www.facebook.com/orbanviktor/photos/pcb.10159354510516093/10159354509506093

– Most kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel „elmoszkvásodását” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki arra is emlékeztetett, hogy mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink viszont megörökölték. – Micsoda különbség! – jegyezte meg a kormányfő.

– Harminc évvel ezelőtt azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de ma már látjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője

– emelte ki a miniszterelnök, zárásképp pedig hozzátette: „Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz!”

Megpróbálták elhazudni Orbán Viktor történelmi szerepét

A Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán Viktor-beszéd történelmi jelentőségű, amit a baloldal ma fake news-ként hamisítana meg – emlékeztetett a rendezvényen elsőként felszólaló, a házigazda Terror Háza Múzeum vezetője, Schmidt Mária az ünnepi beszédében. – Orbán felszólította a szovjet csapatokat kivonulásuk haladéktalanul megkezdésére, amit ma a baloldal úgy tálal: a beszéd alatt már megkezdték a tárgyalásokat – jelezte Schmidt Mária.

– Orbán felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül se Budapesten, se a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem.

Az állampárt vezetése már a következő hónapban felvetette Gorbacsovnak, hogy további szovjet csapatokat vonjanak ki, és ezt valamilyen formában hozzák nyilvánosságra. A teljes kivonulást azonban Gorbacsov közvetlen tanácsadói csak 1989. október 14-én javasolták a főtitkárnak – emlékeztetett Schmidt Mária. A Terror Háza igazgatója hozzátette: a Nagy Imre újratemetésén elhangzó Orbán-beszéd megtette a hatását.

Kis János, az akkori ellenzék vezetője még aznap este biztosította Orbán Viktort arról, hogy beszéde nagyon fontos tett volt, mert megakadályozta, hogy a reformkommunisták ellopják 1956-ot.

– Nagy hibának tartotta azonban, hogy Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte. Bár ha ősszel összeomlik Csehszlovákia és az NDK, akkor mégis jó volt, hogy kimondta – anekdotázott Schmidt Mária.

– Az azóta eltelt három évtized alatt Magyarországot újra sikerpályára állítottuk. Újratanultuk a piacgazdaságot és a demokráciát.

Újra szabad a szólás, a sajtó, a gyülekezés és a vallásgyakorlás. Vannak szövetségeseink, a szomszédjainkból barátaink lettek

– sorolta Schmidt Mária, aki beszélt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásról is: – Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, érdekalapon, szemmagasságból, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velünk. Ígéretes fejlemény, hogy a magyar nemzeti érdek egyre többször esik egybe régiónk érdekével – jelentette ki Schmidt Mária.

– Itt az ideje, hogy Európa nyugati fele is merjen a jövőjére vállalkozni, ehhez az kell, hogy ne merüljön el a múltjában, támaszkodjon arra, ami összeköt és egyesít, ne pedig arra, ami szétválaszt és megkülönböztet – mondta Schmidt, aki hozzátette:

a Nyugatnak mindig fontosabb volt az Európán kívüli gyarmatosítás, mint az, hogy Kelet-Európa népeit bevonják annak az örökségnek a továbbfejlesztésébe,

amit ezek a nemzetek a magukévá tettek, gyakran meg is védelmeztek és a lehetőségeik határain belül gazdagítottak.

Mi nem több, hanem okosabb Európát szeretnénk

A miniszterelnök előtt közvetlenül Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a rendszerváltás hőseinek köszönhetően az ő nemzedékük a szabad világ ifjú polgára lehetett. – Idegenné vált számunkra a cirill betűs írás, a vasfüggöny kifejezés a történelemkönyvek lapjaira került. A középiskolában nyugatos műveltséget szereztünk, és egyetemista éveink alatt már biztos európai nyelvtudással barangoltuk be a kontinenst – emlékezett vissza Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint így lett 2004 nemzedékük igazodási pontja. Mint mondta: így kaptunk mi is lehetőséget, hogy a rendszerváltoztatás hősei által kivívott szabadsággal élve egy mindannyiunk számára új és ismeretlen világban boldoguljunk.

Így jöttünk rá apránként, hogy a globalizáció és a jólét kábító gőzében nagyon nehéz felismerni a jót és a rosszat, nehéz megmondani, hogy mi a helyes és a helytelen.

– Nekünk, magyaroknak mindig természetes otthonunk volt a kontinens és a Kárpát-medence. Nem mentünk innen soha sehova. Nemzeti hitvallásokban büszkén, bátran hirdetjük a világnak, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, és tehetségével, szorgalmával gyarapította annak értékeit.

Az igazságügyi miniszter szerint valami nem jól működik az Európai Unióban
Fotó: Havran Zoltán

A csatlakozással azonban olyan új koordináta-rendszerben kellett újraértelmeznünk a többi európai nemzethez való viszonyunkat, amelyben az egyenlőség, az alkotmányos identitás, a patikamérlegen kimért közös és tagállami hatáskörök megosztása szigorú kereteket szab az együttműködésre – fejtegette Varga Judit. A tárcavezető hozzátette: fokozatosan ért meg a felismerés, hogy

valami nincs rendben az unióval, valami nem úgy működik, ahogy azt a tervezőasztalon elképzeltük.

– Ráeszméltünk, hogy egy olyan furcsa közösség tagjai lettünk, ahol léteznek egyenlőbbek az egyenlők között. Ahol a jog, a jogállam nem a politikai cselekvés korlátja, hanem a politikai akarat megvalósításának a zsarolóeszköze. A csendben lopakodó jogalkotást Jean-Claude Juncker bizottsági elnök találóan – szerintem öntudatlanul – egy interjúban így fogalmazta meg: „Eldöntünk valamit, bedobjuk a köztudatba. Aztán várunk egy darabig, hogy mi történik. Ha nincs nagy felháborodás vagy fel sem fogják, hogy mit döntöttünk el, akkor továbbhaladunk lépésről lépésre, amíg nem marad visszaút” – idézte Varga Judit az előző bizottsági elnököt.

Hozzátette: jól tudjuk, az európai integráció azért jött létre, hogy békét és jólétet hozzon nemzetei számára, az Európai Unió lefektetett alapjaiban minden tagország megtalálta a számítását.

Ma Európát egy liberálisnak és progresszívnek nevezett gőzhengerekkel operáló fősodor uralja, amely az integráció mélyítését, a nemzetállamok meghaladását és a hőn áhított Európai Egyesült Államok vízióját tűzte ki fő céljául.

Üdvözlik a multikulturalizmust, a bevándorlást, de közben elutasítják a hagyományos családmodellt, a kontinens vallási és kulturális örökségét. Olyan világot akarnak teremteni, ahol az egyének pillanatnyi szexuális ízlése határozhatja meg az identitást.

– Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk. Egy Európát, amely megoldást kínál ott, ahol szükséges európai szinten, de ahol csak lehetséges, nemzeti szinten rendezi a problémákat.

Az egyre mélyülő integráció helyett mi a tagállamok közötti józan közelséget szeretnénk választani

– jelentette ki Varga Judit.