Páratlan kiadvány jelent meg a magyar identitásról + videó

Mi magunk – magyar identitás, magyar tradíció. Ezzel a címmel jelent meg év elején a Napút című folyóirat legfrissebb száma, továbbá egy ennél is bővebb tanulmánykötet. A járványhelyzet miatt a könyv bemutatása eddig elmaradt, de szeptember 8-án a kiadványhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést tartottak a Magyarságkutató Intézet budapesti székházában.

Európai identitás és nemzeti identitás

Babucs Zoltán rámutatott, hogy a magyarság itt, a Kárpátok karéjában az elmúlt ezer évben Európa védőpajzsát jelentette, de a kontinens semmilyen módon sem köszönte meg neki ezt az áldozatot. A hadtörténész példaként említette az első és a második világháborút lezáró békerendszereket, de utalt a migrációs nyomás ellen védő déli határkerítés mai nyugat-európai negatív megítélésére is. Úgy vélekedett, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatának, amely az európaiságot akarja a nemzetek fölé helyezni, nincs semmi értelme, mert Európát éppen a nemzetállamok tették azzá, ami.

Történelmileg egybetartozunk Európával – hangsúlyozta Szentmártoni Szabó Géza, aki a magyar nemzettel egységesnek látja Európát, és aki arra is emlékeztetett, hogy európai segítség nélkül aligha tudtuk volna kiűzni a törököt Magyarországról. Az irodalomtörténész elismerte: ebbe az egységbe rondított bele Trianon és annak összes következménye. Ugyanakkor megjegyezte, olyan sok bennünk a közös, hogy nem látja elveszett ügynek Európa és a magyarság kapcsolatát.

Hagyományosan a kereszténység határozta meg, hogy Európa miként gondolkodott a világról – tette hozzá Köő Artúr, aki elmondta: a problémák akkor jelentkeztek, amikor a kereszténység helyére egy másik, vadidegen kultúrát hoztak be egyesek. A történész véleménye szerint ez okozza dominóelvszerűen a konfliktusokat, és ennek látjuk most már nap mint nap a következményeit.

A szeretetkörök fontosságát hangsúlyozta a kérdés kapcsán Toót-Holló Tamás. A szerkesztő arra figyelmeztetett, hogy ha túl nagy körbe helyezzük magunkat és azt mondjuk, világpolgárok vagyunk és szívünkön viseljük a világbéke sorsát, bár hangzatos dolgot mondunk, mégsem mondunk semmit. Ugyanis a szeretetköröket átugrani nem lehet:

ha őszintén építkezni akarunk, azt először a szeretteink, majd a földijeink és a honfitársaink között kell kezdeni, és ha ezt a sok-sok szeretetkört mind tartalommal töltöttük meg, csak akkor érkezhetünk meg végül Európába, a világba.

Hozzátette, a járványhelyzetnek a sok rossz mellett jótékony hatása is van: mégpedig az, hogy visszakényszerít minket a saját kis szeretetköreinkbe, ahol még ebben a veszélyhelyzetben is van lehetőségünk az építkezésre.

Magyarság és vallási tudat

A kádári korszak az anyaországi magyarság istenhitét szinte teljes egészében felszámolta, míg a határon túli magyarság esetében a vallásosság jelentette a megtartóerőt – mutatott rá Babucs Zoltán, hangsúlyozva, hogy az elszakított magyarság nemcsak vallásosságában, hanem nemzettudatában is sokkal egészségesebb, mint a magyarországiak egyes csoportjai.

Szentmártoni Szabó Géza szerint a magyarságtudat sokkal összetettebb annál, mintsem hogy leegyszerűsíthetnénk a vallási-felekezeti tudatra. Ezért azt kérte, ne mondjunk le azokról sem, akik a keresztény hit nélkül vállalják a magyarságukat.

Kerekasztal-beszélgetés a Mi magunk című tanulmánykötetről

A magyar nemzettudat kialakulásában a görög–római és keresztény gyökerek mellett fontos szerepet játszott a magyar ősvallási örökség, az asztrálmítoszi hagyomány, a turul és a csodaszarvas, valamint a vérszerződés öröksége, a sztyeppei civilizációk adta rokonság is – tette hozzá Toót-Holló Tamás, arra figyelmeztetve, hogy kár lenne lemondani róluk, hiszen a többi örökségünkkel együtt ezek is megtartó erőt jelentenek számunkra. Olyan elemei ezek a magyar identitásnak, amelyek ma már nem rivalizálnak a keresztény-konzervatív renddel, hanem kiegészítik azt, társaiul szegődnek – fogalmazott, Orbán Viktor kormányfő 2012-ben Ópusztaszeren elmondott szavait idézve:

abban a pillanatban, amikor megszületünk magyarnak, egyszerre köti meg bennünk a hét törzs a vérszerződést, és építi fel bennünk Szent István a keresztény Magyarországot.

Az estet Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának gondolatai zárták. A házigazda elárulta, hogy a beszélgetés során megfogalmazódó gondolatokat hallgatva arra jutott, ezentúl nemcsak a történeti tematikájú, az új kutatási eredményeket bemutató programok szervezését kell feladatuknak tekinteniük, hanem a mostanihoz hasonló eszmecserékét is.

Online is elérhető

Szondi György, a Mi magunk című kötetet gondozó Napút Kiadó vezetője – és a kötet másik társszerkesztője – az eseményen arról tájékoztatott, hogy a tanulmányok és esszék mellett szépirodalmi és képzőművészeti alkotások sorát is bemutató, háromszáz oldalas kiadvány – és a megjelenés óta beérkezett újabb írások – a Naputonline.hu Magyar Önazonosságtárában is elérhetők. Hozzátette, ha a járványhelyzet megengedi, a kötet bemutatójára október 13-án a budapesti Duna Palotában kerülhet sor.