Több nehéz témakört is kivesznek a középszintű matematikaérettségi tételei közül a 2024 tavaszától életbe lépő, új követelményrendszer szerint. Csapodi Csaba, a tantervkészítő bizottság matematikai munkacsoportjának tagja, aki a módosított vizsgakövetelmények kidolgozásában is részt vett, azt mondta lapunknak: összességében csökkentik a középszintű vizsgán számonkérhető tananyagot, mégpedig úgy, hogy a diákok nagy többsége számára problémát jelentő témakörök közül többet kivesznek, illetőleg az emelt szintű követelmények közé helyezik át.
A változások a 2020 őszétől hatályos módosított alap- és kerettanterv előírásaihoz illeszkednek. – A jövőben nem fog szerepelni a középszintű követelmények közt például a valós számok halmazán értelmezett trigonometria, kimaradnak a logaritmusos egyenletek és bizonyos koordinátageometriai ismeretek is. Újdonságként szerepelnek majd bizonyos statisztikai és valószínűségszámítási ismeretek, valamint pénzügyi feladatok – magyarázta a szakértő, hozzátéve: a tantervi előírások is mérséklik a mindenki számára elsajátítandó minimumkövetelményeket,
a nehéz témák kikerülése ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy könnyebb is lesz az érettségi,
hiszen a könnyűnek vélt ismeretekből is lehet bonyolult feladatokat összeállítani.
Az emelt szintű követelmények nem változtak jelentősen, ezt egyébként viszonylag kevés fiatal – a vizsgázók átlagosan 5-7 százaléka – szokta választani. Az ő eredményük rendszerint jó vagy jeles, ezért itt nem is volt indokolt a komolyabb beavatkozás.
A középszinten érettségiző tanulók nagy részének ugyanakkor meggyűlik a baja a matematikával, a statisztikák szerint évről évre ebből a tárgyból van a legtöbb év végi bukás is,
és az érettségi átlagok is rendre gyengébbek, mint mondjuk magyarból vagy történelemből. Matekból a középszinten vizsgázók mintegy negyven százaléka éppenhogy összeszed egy kettest.
Fotó: Havran Zoltán (HZ)
Magyar Nemzet
A szakértő kitért arra is, hogy a matekérettségi felépítése, a feladatok jellege alapvetően nem fog megváltozni. Mint mondja,
előírás, hogy a kérdések fele valamilyen hétköznapi helyzetből, gyakorlati problémából kiinduló feladat legyen.
Az új tantervi előírások szerint egyébként az egész matematikaoktatás elmozdul a mindennapok felé, ahogy korábban megírtuk, kifejezett cél, hogy a tantárgy szerethetőbbé, érdekesebbé, gyakorlatiasabbá váljon.
Ennek érdekében az alsó tagozatos tananyagból eltűnnek a definíciók, igyekeznek elhagyni a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. A középiskolai évfolyamokon kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek vagy a vektorok skaláris szorzata.
Sokkal több lesz viszont az órákon a kommunikáció, a vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció,
amelyek Csapodi Csaba szerint a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.
