Pénzügyi feladatok is lesznek a matekérettségin

Középszinten csökkennek a matematikaérettségi vizsgakövetelményei a 2023/24-es tanévtől, az új szabályok szerint már nem fogják számonkérni többek közt a logaritmusos egyenleteket és bizonyos koordinátageometriai ismereteket sem – értesült lapunk. Nemcsak a vizsga, maguk a matekórák is megváltoznak: hétköznapi életből vett, gyakorlati problémák megoldása kerül előtérbe.

Több nehéz témakört is kivesznek a középszintű matematikaérettségi tételei közül a 2024 tavaszától életbe lépő, új követelményrendszer szerint. Csapodi Csaba, a tantervkészítő bizottság matematikai munkacsoportjának tagja, aki a módosított vizsgakövetelmények kidolgozásában is részt vett, azt mondta lapunknak: összességében csökkentik a középszintű vizsgán számonkérhető tananyagot, mégpedig úgy, hogy a diákok nagy többsége számára problémát jelentő témakörök közül többet kivesznek, illetőleg az emelt szintű követelmények közé helyezik át.

A változások a 2020 őszétől hatályos módosított alap- és kerettanterv előírásaihoz illeszkednek. – A jövőben nem fog szerepelni a középszintű követelmények közt például a valós számok halmazán értelmezett trigonometria, kimaradnak a logaritmusos egyenletek és bizonyos koordinátageometriai ismeretek is. Újdonságként szerepelnek majd bizonyos statisztikai és valószínűségszámítási ismeretek, valamint pénzügyi feladatok – magyarázta a szakértő, hozzátéve: a tantervi előírások is mérséklik a mindenki számára elsajátítandó minimumkövetelményeket,

a nehéz témák kikerülése ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy könnyebb is lesz az érettségi,

hiszen a könnyűnek vélt ismeretekből is lehet bonyolult feladatokat összeállítani.

Az emelt szintű követelmények nem változtak jelentősen, ezt egyébként viszonylag kevés fiatal – a vizsgázók átlagosan 5-7 százaléka – szokta választani. Az ő eredményük rendszerint jó vagy jeles, ezért itt nem is volt indokolt a komolyabb beavatkozás.

A középszinten érettségiző tanulók nagy részének ugyanakkor meggyűlik a baja a matematikával, a statisztikák szerint évről évre ebből a tárgyból van a legtöbb év végi bukás is,

és az érettségi átlagok is rendre gyengébbek, mint mondjuk magyarból vagy történelemből. Matekból a középszinten vizsgázók mintegy negyven százaléka éppenhogy összeszed egy kettest.

Matematika érettségi vizsga a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban.
Fotó: Havran Zoltán (HZ)
Magyar Nemzet

A szakértő kitért arra is, hogy a matekérettségi felépítése, a feladatok jellege alapvetően nem fog megváltozni. Mint mondja,

előírás, hogy a kérdések fele valamilyen hétköznapi helyzetből, gyakorlati problémából kiinduló feladat legyen.

Az új tantervi előírások szerint egyébként az egész matematikaoktatás elmozdul a mindennapok felé, ahogy korábban megírtuk, kifejezett cél, hogy a tantárgy szerethetőbbé, érdekesebbé, gyakorlatiasabbá váljon.

Ennek érdekében az alsó tagozatos tananyagból eltűnnek a definíciók, igyekeznek elhagyni a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. A középiskolai évfolyamokon kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek vagy a vektorok skaláris szorzata.

Sokkal több lesz viszont az órákon a kommunikáció, a vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció,

amelyek Csapodi Csaba szerint a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.

Hangsúlyosabb szerepet kap például az exponenciális folyamatok vizsgálata is, aminek a mostani pandémiás helyzetben különös aktualitása is van (pl. járványgörbe elemzése).

Csapodi Csaba jelezte: az új vizsgakövetelményekkel kapcsolatban már megkapták a Nemzeti Pedagógus Kar és a Pedagógusok Szakszervezete véleményét, beépítették a javaslataikat, hamarosan pedig egy szélesebb körű véleményeztetés is várható.