Soros-birodalom: mindent bekebelező állam az államok felett

A Magyar Nemzet sorozatban mutatta be, hogy miként vette át Soros György hálózata a Facebook tartalma feletti ellenőrzést. A közösségi oldal napokkal ezelőtt létrehozott, legfelső bíróságának titulált – valójában cenzúrabíróság – testületébe négy olyan igazgató és tizenhat olyan tag került, akik mindannyian köthetők közvetlenül a spekulánshoz vagy az általa finanszírozott szervezetekhez. Élen jár ebben Soros régi harcostársa, Sajó András, a CEU alapító dékánja. A sorozat záró részében felvázoljuk, hogy a Facebook bekebelezése miként koronázza meg Soros eddigi szervezkedéseit.

Soros egy megkerülős csellel rátenyerelt a Facebookra

A Soros-hálózat totális támadást indított a Facebook-tartalmak kontrollálása érdekében. Járulékos nyereségként nemzetközi szinten is óriási hasznot húznak belőle a spekuláns befolyása alatt álló civil szervezetek, illetve politikai pártok.

Soros elitcsapata nagy tűzerejű fegyverhez jutott

A spekuláns köre a szisztematikusan felépített „filantróp” támogatási rendszerét kihasználva, kiken keresztül vonta magához a legnagyobb közösségi portál tartalmának ellenőrzését.

A CEU-s Sajó András a Facebook regionális főcenzora

A bizottság összetétele egyértelműen azt üzeni, a spekuláns átvette a hatalmat a legnagyobb közösségi oldal tartalomirányítása felett.

Kívánság szerint hatás az árfolyamokra és a minősítő intézetekre

Ha valaki alaposabban áttanulmányozza a mintegy százéves hagyományra visszatekintő, Council on Foreign Relations (CFR) – nevével ellentétben nem kormányzati, hanem civil szervezet – céges és magán személyekből alkotott tagságát, akkor rájön, hogy a globalizált világ milyen kicsi és az összefüggések milyen egyszerűek. A CFR kizárólag amerikai állampolgárokból és amerikai cégekből áll. Természetesen Soros György is tag. A cégek között azonban szerepel sok óriási bank, pénzügyi tanácsadó cég, energetikai vállalatok, a Facebook, a Google és a Microsoft, de megtaláljuk itt a legismertebb hitelminősítő intézeteket is.

A CFR-nek pedig vannak leányszervezetei, így többek között Európában is, de már nemzeti, országos szervezetet is létrehoztak a nagyobb államokban. Nem kell jobban ecsetelni ezek lényegét, mint felsorolni, hogy az Eurpoean Council on Foreign Relations-ben (ECFR) kik képviselik Magyarországot: Bajnai Gordon, Dessewffy Tibor, Ficsor Ádám, Gyarmati István, Korányi Dávid, Meszerics Tamás, Orbán Anita, Alexander Soros, George Soros... Ez a lista valószínűleg nem igényel további kommentárt.

Ha másként nem megy, maga támad, és akár kaszál is

Ha pedig nem elegendő az egyeztetés a megfelelő emberekkel vagy intézetekkel, szervezetekkel, akkor Soros akár maga is lép. Országokat, valutákat, árfolyamokat, bankokat támad meg, így volt ez az OTP, Franciaország, Ázsia és Thaiföld, valamint Nagy-Britannia esetében is. De nemrégen Soros – sikertelenül – megtámadta a magyar forintot is. A különböző országok nemzetbiztonsági szolgálatai is rendszeresen vizsgálják a Soros-szervezetek tevékenységét, mert akcióik gyakran jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot is.

Nem téveszti szem elől az oktatást sem

Ha a CFR tagságának listáját alaposabban szemügyre vesszük – nem egyszerű az ötezer nevet böngészni –, kiderül, hogy számos egyetem vezetője is megtalálható ott. Nem véletlenül tüntetnek az amerikai campusokon konzervatív előadók ellen, igyekeznek megfélemlíteni és elűzni őket. De könnyen hasonló sorsra juthatnak a nem balliberális módon gondolkodó diákok is. Nem lehet elég korán elkezdeni a harcos ügynökök képzését, ezért már óvodákban és iskolákban is szerveznek különböző témákban úgynevezett érzékenyítéseket. Migráció, genderelmélet és hasonló témák szerepelnek ezeken a látszólag ártalmatlan foglalkozásokon.

Média: a The New York Timestól a 444-ig

El kell ismerni, Soros György semmit sem bíz a véletlenre. Pontosan tudja, hogy nem elég a háttérben szorgosan rombolni, a világnak tudnia is kell törekvéseiről, mégpedig pontosan úgy, ahogyan azt ő láttatni szeretné. A CFR-ben számos média és kiadóház vezetője is fellelhető, a Soros-hálózat tagja. De a befolyás nem elegendő neki, ha kell, bevásárolja magát a The New York Timesba, vagy áttételesen médiát alapít. A 444 például szinte közvetlenül köthető a Soros-akolhoz, ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy a 444 embere ír a The New York Timesnak, majd a 444 hivatkozik a tekintélyes és független médiaóriás cikkére.

Hogy mekkora a befolyása a Soros-birodalomnak a nemzetközi médiára, azt hosszasan lehetne sorolni, ugyanakkor elegendő szemelvényként Bayer Zsolt összefoglalóját elolvasni. Ez csak egy nap, amikor a világ a magyar sajtószabadságért aggódott, illetve még a koronavírus-törvény miatt is. De szinte minden nap ilyen.

Semmi sem elég Sorosnak, kell a Facebook is

Igen, mint a mesebeli kis gömböc, Soros felfal mindent. Ráadásul a Facebookkal háborúban is volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. A magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a The New York Times által közzétett írásában úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek”. Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot”.

Hát, Soros nem is hagyta. Ki tudja, milyen háttéralkuk eredményeként létrejött a Facebook legfelső bírósága, amelyet Zuckerberg pénzel, ám Soros emberei kapták a bársonyszékeket. A cenzúrabíróság révén mostantól a Soros-hálózat tulajdonképpen közvetlen ellenőrzést gyakorolhat a Facebook tartalma felett.

Vajon miért ennyire fontos a Facebook?

A Statista.com jelentése szerint a Facebooknak 2020 első negyedévében havonta átlagosan valamivel több mint 2,6 milliárd aktív felhasználója volt. A föld népessége a valós idejű számláló szerint a 7,8 milliárdhoz közelít. Nagyjából minden harmadik földlakó a Facebook aktív felhasználója. Tovább nem árt hozzátenni, hogy a világ leglátogatottabb közösségi oldala, a Facebook mellett a Messenger (1,3 milliárd felhasználó) és a WhatsApp (1,6 milliárd) is a Facebook tulajdona. A becslések szerint az FB összeségében mintegy 3,8 milliárd egyedi felhasználót ér el. Persze ez még nem elég Zuckerbergnek sem, ezért elindított egy műholdprogramot, amelynek segítségével a Föld olyan tájaira is szeretne internetet (meg mit még?) sugározni, amelyet az online világ, ezen belül a Facebook áldásos hatása még nem ért el.

Nos ez a válasz: aki a Facebookot ellenőrzi, az kedve szerint tudja befolyásolni a Föld populációjának a felét. Választásokat is nyerhet. A főpróba máris érkezik, ősszel az Egyesül Államokban elnökválasztás lesz. Állítólag 2016-ben a Facebook Trumpot segítette. Meg az oroszok is. Bár akadnak komoly emberektől származó olyan vélemények is, miszerint az oroszok Hillary Clintont álmodták az ovális irodába – például John Brennan, aki az Obama-érában a CIA főnöke volt.

Szóval semmi sem az, aminek látszik, de az amerikai választás várhatóan láttatni fog valamit a Soros-birodalom Facebook feletti hatalomátvételéből. Az viszont máris látszik, hogy a politikusokon, a pénzintézeteken, a civilnek látszó szervezeteken és a médián át Soros György létrehozott egy, az államok felett működő birodalmat. Teszi ezt úgy, hogy Soros Györgyöt senki nem választotta meg, semmilyen politikai legitimitással sem bír. Csak pénzzel, abból, mondjuk rengeteggel. A Facebook megszerzése csak beteljesíti Soros orwelli hálózatát. A Nagy Soros Testvér most már ott lapul a zsebünkben, hall, lát, üzen, megoszt és lájkol.

A Facebook a balliberális médiát pénzeli

A Facebook egy áprilisban meghirdetett pályázat részeként összesen hárommillió dollárt fektetett az Európai Újságírás Covid–19 Támogatási Alapba. A pénzt az Európai Újságíró Központ (European Journalism Centre) osztotta el, az a szervezet, amely 2017 szeptemberében News Impact Summit néven szervezett konferenciát Budapesten, a Google DNI támogatásával. A konferencia résztvevői köre árulkodó: CEU-oktatók, a 444, a szlovák liberális Denník N, a lengyel balliberális Gazeta Wyborcza, az Átlátszó, a Transgender Europe, a The Washington Post, a Direkt 36, a szintén szlovák liberális Sme.

Az Európai Újságíró Központ és a Facebook a hárommillió dolláros gyorssegéllyel „a leginkább rászoruló, kis- és közepes méretű médiumok és újságírók munkáját támogatja a járvány által legfőképp sújtott európai országokban annak érdekében, hogy segítse működésüket és a koronavírussal kapcsolatos tudósításaik fennmaradását a helyi közösségek számára”. Tekintettel, hogy Magyarország nem tartozik „a járvány által legfőképp sújtott európai országok” közé, a kissé ügyetlenül csomagolt cél nem lehetett más, mint a balliberális média támogatása. Az eredményből is ez látszik, mivel a Facebook pénzéből a magyar médiumok közül a Tilos Rádió, a Klubrádió, az Ittlakunk.hu és a Debreciner.hu kapott, első három 25-25 ezer, utóbbi 10 ezer eurót.