Több szempontból is tabukat döntene az egészségügyben az MNB

Sok szempontból szinte rá se lehetne ismerni a magyar egészségügyre, ha megvalósulnának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi javaslatai. Az ágazat finanszírozásában a jelenleginél markánsabban, ugyanakkor szabályozottabban jelennének meg a magánforrások, az adórendszeren keresztül még inkább támogatnák az egészségesebb életmódot, az ellátórendszer szereplőitől pedig a mainál sokkal nagyobb hatékonyságot várnának a betegségek megelőzésében, korai felismerésében és eredményes kezelésében.

A jelenleginél több vizsgálatot vehetnének igénybe tb-támogatással a kismamák, például 4D ultrahangot Forrás: 123RF

Az egészség a nemzeti vagyon része, Magyarország legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A magyar népesség egészségi állapota tehát nem pusztán fontos személyes és családi ügy, hanem az egyik legfontosabb nemzetgazdasági kérdés – fogalmaz a jegybank múlt héten ismertetett versenyképességi programja. Az MNB szakértői ugyanakkor azt is kénytelenek megállapítani, hogy a lakosság egészségi állapota nálunk rosszabb, mint a régió hasonló fejlettségű országaiban, és ez a társadalom öregedése miatt fokozott terhet ró az egyébként is számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre. A jegybank ezért fő célként azt tűzte ki, hogy a jelenlegi alig 60 évről 64-re emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

A szakértők a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémáját abban látják, hogy a betegségek számottevő részét az orvosok csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét. Az MNB ezért célszerűnek tartaná bővíteni a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például a vérvétellel), illetve a magasabb szintű ellátásokat úgy szerveznék, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből a megfelelő szakorvoshoz tudják utalni a betegeket.

Meg kell teremteni a lehetőségét annak is – írják –, hogy minden magyar állampolgár részt tudjon venni évente egy, nemének, korcsoportjának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálaton, illetve legalább kétévente végezzenek rajta átfogó állapotfelmérést. A szűrővizsgálatok számának emelkedésével több nem ismert beteget fedeznének fel, ezért azt is hozzáteszik: lényeges, hogy az érintettek további vizsgálataira és kezelésére is elegendő forrás álljon rendelkezésre.

Az MNB az elsődleges prevenciót, vagyis az egészséges életmód elterjesztését is ösztönözné. Ennek érdekében felveti a zöldség- és gyümölcsfélék áfájának mérséklését, illetve a röviditalok és a dohánytermékek jövedéki adójának növelését, a népegészségügyi termékadó alá vont árucikkek körének bővítését is. Ez utóbbit kivetnék a magas zsírtartalmú feldolgozott húskészítményekre, virslikre, valamint a helyben készített, magas cukor- vagy sótartalmú termékekre, így a cukrászsüteményekre, hamburgerekre is.

A célok egyike, hogy kevesebb édességet fogyasszanak az emberek
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A dokumentum leszögezi: hazánkban komoly problémát jelent, hogy nem fordítunk elegendő figyelmet a páciensek rehabilitációjára és folyamatos kontrolljára. Súlyos gondot jelent az is, hogy a betegek nem veszik be a felírt gyógyszereket, illetve nem tartják be az orvosok egyéb utasításait, például nem veszik komolyan a diétát vagy nem jelennek meg a kontrollvizsgálatokon.

A betegek együttműködési hajlandóságának növelése érdekében a szakértők egyrészt pozitív ösztönzők tanulmányozását javasolják, például hogy magasabb tb-támogatás járjon a gyógyszerekre annak, aki betartja a kezelőorvos utasításait. De bizonyos szankciók megfontolását is szükségesnek látják, nevezetesen hogy a jövőben azoknak a betegeknek, akik nem csinálják végig az előírt terápiát, meg kellene téríteniük az ellátásuk költségeinek egy részét.

Az MNB-nél úgy látják: az egészségügyi rendszer egyes részei jelenleg külön-külön törekednek ugyan a költséghatékonyságra, ez viszont együttesen sem vezet megfelelő eredményhez. Az állami ellátórendszer, vélik, egyebek mellett az ágykihasználtságban vagy az egynapos ellátások számának növelésében is rendelkezik még hatékonysági tartalékokkal, amit „a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni”.

A jelenleginél több vizsgálatot vehetnének igénybe tb-támogatással a kismamák, például 4D ultrahangot
Fotó: 123RF

Nem vitatják ugyanakkor azt sem, hogy a valós kiadásokon alapuló finanszírozási rendszert kell kialakítani, mert az egészségügy állami támogatása jelenleg „nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához”. Azt is felvetik, hogy a kórházak, rendelők finanszírozásában jelenjenek meg az ellátás minőségére és eredményességére vonatkozó indikátorok, és ezek teljesítéséhez kapcsolódjon célzott kiegészítő támogatás.

A jegybank kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené. A szakértők az alanyi jogú egészségbiztosítási tagságot javasolják, ahol az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.

A kismamák magánorvosi ellátásához is hozzájárulna a tb?

Több olyan javaslatot is megfogalmaz a versenyképességi program, amely az egészségügyi rendszeren keresztül segítene egy kedvező irányú demográfiai fordulatot. A szakértők többek között javaslatot tesznek 16 éves kortól az államilag finanszírozott, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok bevezetésére, és indítványozzák, hogy a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kapjanak plusz szabadnapot a gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra vagy a gyermekvállalást segítő tréningekre. A mesterséges megtermékenyítés esetében, a várakozási idők csökkentése céljából sürgetik, hogy a kórházak korlátozás nélkül végezhessenek ilyen beavatkozásokat tb-finanszírozással. Bővíteni javasolják a terhesség idején állami támogatással igénybe vehető vizsgálatok körét, például a 4D-ultrahanggal, a már megszületett gyermekek számára pedig a szabadon választható oltások árának csökkentését, illetve nagyobb társadalombiztosítási támogatását. A legnagyobb horderejű javaslat az, hogy a terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez számla ellenében járuljon hozzá a társadalombiztosítás. A hozzájárulás mértékét 50 és 80 százalék között, felső korláttal határoznák meg. Az indoklás szerint az intézkedés a magánorvosi praxisok kifehéredését is ösztönözné.