Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A dokumentum leszögezi: hazánkban komoly problémát jelent, hogy nem fordítunk elegendő figyelmet a páciensek rehabilitációjára és folyamatos kontrolljára. Súlyos gondot jelent az is, hogy a betegek nem veszik be a felírt gyógyszereket, illetve nem tartják be az orvosok egyéb utasításait, például nem veszik komolyan a diétát vagy nem jelennek meg a kontrollvizsgálatokon.
A betegek együttműködési hajlandóságának növelése érdekében a szakértők egyrészt pozitív ösztönzők tanulmányozását javasolják, például hogy magasabb tb-támogatás járjon a gyógyszerekre annak, aki betartja a kezelőorvos utasításait. De bizonyos szankciók megfontolását is szükségesnek látják, nevezetesen hogy a jövőben azoknak a betegeknek, akik nem csinálják végig az előírt terápiát, meg kellene téríteniük az ellátásuk költségeinek egy részét.
Az MNB-nél úgy látják: az egészségügyi rendszer egyes részei jelenleg külön-külön törekednek ugyan a költséghatékonyságra, ez viszont együttesen sem vezet megfelelő eredményhez. Az állami ellátórendszer, vélik, egyebek mellett az ágykihasználtságban vagy az egynapos ellátások számának növelésében is rendelkezik még hatékonysági tartalékokkal, amit „a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni”.
Fotó: 123RF
Nem vitatják ugyanakkor azt sem, hogy a valós kiadásokon alapuló finanszírozási rendszert kell kialakítani, mert az egészségügy állami támogatása jelenleg „nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához”. Azt is felvetik, hogy a kórházak, rendelők finanszírozásában jelenjenek meg az ellátás minőségére és eredményességére vonatkozó indikátorok, és ezek teljesítéséhez kapcsolódjon célzott kiegészítő támogatás.
A jegybank kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené. A szakértők az alanyi jogú egészségbiztosítási tagságot javasolják, ahol az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.
A kismamák magánorvosi ellátásához is hozzájárulna a tb?
Több olyan javaslatot is megfogalmaz a versenyképességi program, amely az egészségügyi rendszeren keresztül segítene egy kedvező irányú demográfiai fordulatot. A szakértők többek között javaslatot tesznek 16 éves kortól az államilag finanszírozott, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok bevezetésére, és indítványozzák, hogy a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kapjanak plusz szabadnapot a gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra vagy a gyermekvállalást segítő tréningekre. A mesterséges megtermékenyítés esetében, a várakozási idők csökkentése céljából sürgetik, hogy a kórházak korlátozás nélkül végezhessenek ilyen beavatkozásokat tb-finanszírozással. Bővíteni javasolják a terhesség idején állami támogatással igénybe vehető vizsgálatok körét, például a 4D-ultrahanggal, a már megszületett gyermekek számára pedig a szabadon választható oltások árának csökkentését, illetve nagyobb társadalombiztosítási támogatását. A legnagyobb horderejű javaslat az, hogy a terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez számla ellenében járuljon hozzá a társadalombiztosítás. A hozzájárulás mértékét 50 és 80 százalék között, felső korláttal határoznák meg. Az indoklás szerint az intézkedés a magánorvosi praxisok kifehéredését is ösztönözné.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!