Újabb hat állami egyetem kerül vagyonkezelői alapítványhoz

– A felsőoktatásban is lehetőség nyílik a teljesítményalapú, differenciált javadalmazásra, ami jelentős motiváló erővel bír majd, azaz egyértelműen hozzá fog járulni az eredményesebb működéshez – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás az egyetemeket érintő finanszírozási és működési átalakítás kapcsán. Az államtitkár jelezte: az intézményeknek a jövőben jobban kell támaszkodniuk a saját bevételeikre, és fontos, hogy ne csak oktatásgyárként működjenek, hanem fogjanak össze a vállalatokkal.

Elvárás, hogy legyenek a polgárság megerősödésének központjai Fotó: Bach Máté

– Mindenkit hatalmas kihívások elé állított a koronavírus-járvány, gyakorlatilag nincs olyan szektor, amely szereplőinek ne kellene kilépniük a komfortzónájukból. Így van ez a felsőoktatásban is. Az új és kétségkívül nehéz helyzet ugyanakkor egyáltalán nem ok arra, hogy a korábban eltervezett változtatásokat elnapoljuk vagy elvessük – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás. Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium miniszterhelyettesét, parlamenti és stratégiai államtitkárát a múlt héten bejelentett egyetemi modellváltás okairól és részleteiről kérdeztük. Nyáron ugyanis újabb hat állami egyetem kerül vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, emellett több intézményi összeolvadás is várható.

A modellváltás az Állatorvos-tudományi Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Soproni Egyetemet érinti jú­lius 1-jétől. Emellett pedig megújul az egész agrár-felsőoktatás: az Eszterházy Károly Egyetemből kiválik a Gyöngyösi Károly Róbert Campus, a Pannon Egyetemből a Georgikon Kar, és mindkettő a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. Mindezen túl összeolvad a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem, az így létrejövő intézmény esetében pedig várhatóan 2021. január 1-jétől lesz lehetséges a modellváltás. A cél, hogy hazánk térszerkezetéhez igazodó, minőségibb intézményrendszer jöjjön létre.

– Megyünk tovább, a céljaink változatlanok. Sőt most talán nagyobb szükség van az egyes alrendszerek megújítására, mint valaha. Ez lehet ugyanis a versenyképességünk megerősítésének a záloga, ami pedig elengedhetetlen a gazdaság járvány utáni újraindításához – fogalmazott a miniszterhelyettes, emlékeztetve, hogy a mostani átalakításokat a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, 2014-es straté­giai dokumentum alapozta meg.

– Egy jól átgondolt és megtervezett újításról van tehát szó, ami senkit nem ér váratlanul. A szereplőkkel folyamatos az egyeztetés, és mindenkinek megnyugtató lehet a Budapesti Corvinus Egyetem példája – hangsúlyozta, hozzátéve: a hat újabb átalakítás annyiban különbözik a BCE esetétől, hogy ezek az intézmények nem szakadnak el az államtól. Szavai szerint az állam továbbra is stratégiai és aktív szerepet tölt be a felsőoktatásban, ám a jövőben sokkal inkább az egyetemek szolgáltatásait megrendelő szereplőként fog fellépni. – Ezek az egyetemek kikerülnek a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátásához szükséges infrastruktúra például a saját tulajdonukba kerül – jegyezte meg.

Elvárás, hogy legyenek a polgárság megerősödésének központjai
Fotó: Bach Máté

A változtatások konkrét indokairól közölte: teret kell adniuk annak, hogy az intézmények hatékonyabban gazdálkodhassanak és egyre nagyobb mértékben támaszkodhassanak a saját bevételeikre. – Az éven túli gazdálkodási szemlélet lesz az uralkodó, és a közbeszerzési könnyítések is az egyetemek segítségére lesznek a minél hatékonyabb működésben. Fontos az is, hogy az új keretek között lehetőség nyílik a teljesítményalapú, differenciált javadalmazásra. Ez minden kétséget kizáróan motiválóerővel bír majd, azaz egyértelműen hozzá fog járulni az eredményesebb működéshez – vélekedett, kiemelve: Magyarország nem az egyedüli állam, amely hasonló irányú intézkedéseket hoz, hiszen a külső szereplők megjelenése, az irányítási formák hatékonyabbá tétele, a teljesítményelvűség bevezetése mind-mind nemzetközi trend.

A miniszterhelyettes beszélt az egyetemek társadalmi szerepéről is. – Az a társadalmi elvárás ezektől az intézményektől, hogy ne csak egyfajta oktatásgyárként működjenek, hanem vegyenek részt a helyi közösségek életében és legyenek a polgárság megerősödésének központjai – mondta. Schanda Tamás a piaci szereplőkkel való együttműködés fontosságát is kiemelte. Szerinte a koronavírus-járvány is rámutatott arra, mennyire fontos, hogy a vállalatok és az egyetemek minél gyorsabban össze tudjanak fogni egy-egy projekt megvalósítása érdekében.

– A cégeknek van befektethető pénzük, illetve pontosan ismerik a piaci elvárásokat, trendeket is. Az egyetemeken pedig hatalmas szellemi tőke van, akár az oktatókra, akár a hallgatókra gondolunk. Ha ez a két csoport összefog, és az együttműködésüket nem akadályozza semmi, akkor nagyon hatékonyan tudnak reagálni az újabb és újabb kihívásokra – húzta alá.