– Mindenkit hatalmas kihívások elé állított a koronavírus-járvány, gyakorlatilag nincs olyan szektor, amely szereplőinek ne kellene kilépniük a komfortzónájukból. Így van ez a felsőoktatásban is. Az új és kétségkívül nehéz helyzet ugyanakkor egyáltalán nem ok arra, hogy a korábban eltervezett változtatásokat elnapoljuk vagy elvessük – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesét, parlamenti és stratégiai államtitkárát a múlt héten bejelentett egyetemi modellváltás okairól és részleteiről kérdeztük. Nyáron ugyanis újabb hat állami egyetem kerül vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, emellett több intézményi összeolvadás is várható.
A modellváltás az Állatorvos-tudományi Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Soproni Egyetemet érinti július 1-jétől. Emellett pedig megújul az egész agrár-felsőoktatás: az Eszterházy Károly Egyetemből kiválik a Gyöngyösi Károly Róbert Campus, a Pannon Egyetemből a Georgikon Kar, és mindkettő a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. Mindezen túl összeolvad a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem, az így létrejövő intézmény esetében pedig várhatóan 2021. január 1-jétől lesz lehetséges a modellváltás. A cél, hogy hazánk térszerkezetéhez igazodó, minőségibb intézményrendszer jöjjön létre.
– Megyünk tovább, a céljaink változatlanok. Sőt most talán nagyobb szükség van az egyes alrendszerek megújítására, mint valaha. Ez lehet ugyanis a versenyképességünk megerősítésének a záloga, ami pedig elengedhetetlen a gazdaság járvány utáni újraindításához – fogalmazott a miniszterhelyettes, emlékeztetve, hogy a mostani átalakításokat a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, 2014-es stratégiai dokumentum alapozta meg.
– Egy jól átgondolt és megtervezett újításról van tehát szó, ami senkit nem ér váratlanul. A szereplőkkel folyamatos az egyeztetés, és mindenkinek megnyugtató lehet a Budapesti Corvinus Egyetem példája – hangsúlyozta, hozzátéve: a hat újabb átalakítás annyiban különbözik a BCE esetétől, hogy ezek az intézmények nem szakadnak el az államtól. Szavai szerint az állam továbbra is stratégiai és aktív szerepet tölt be a felsőoktatásban, ám a jövőben sokkal inkább az egyetemek szolgáltatásait megrendelő szereplőként fog fellépni. – Ezek az egyetemek kikerülnek a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátásához szükséges infrastruktúra például a saját tulajdonukba kerül – jegyezte meg.
