Mivel a magyarországi védekezés volt az egyik legsikeresebb Európában, Varga Judit szerint megérte elrendelni a rendkívüli jogrendet, akkor is, ha azt is sok méltatlan és hazug támadás érte itthonról és külföldről.
– A kormány gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni, időben meghozta a járvány terjedésének megfékezéséhez, az állampolgárok egészségének, életének megóvásához szükséges intézkedéseket, amelyekkel védeni lehetett a magyar gazdaságot is. A normál parlamenti eljárásban egy törvény elfogadásához körülbelül öt hétre van szükség. Ehhez képest a rendkívüli jogrend arra adott lehetőséget a kormánynak, hogy gyors döntéseket hozhasson. A hitelmoratórium fenntartására, a digitális oktatásra vagy a kilakoltatások felfüggesztésére sem kerülhetett volna sor e nélkül a felhatalmazás nélkül – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Demokratának adott interjúban. Hozzátette: a felmérések szerint még azok is egyetértettek az elmúlt hónapok intézkedéseinek szükségességével és elismerik a kabinet eredményességét a vírus elleni küzdelemben, akik egyébként nem támogatják a kormány politikáját.
A Magyarországot pellengérre állító európai parlamenti vitával kapcsolatban úgy fogalmazott, megbocsáthatatlan történelmi bűn, hogy az EP-képviselők nem tudtak felhagyni az alaptalan és egy nagyobb nemzetközi lejáratókampány részeként kitalált politikai támadással még a világjárvány idején sem.
– Ráadásul mindezt úgy tették, hogy a demokratikus vitának még az alapfeltételét, a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosították, hiszen nem hívták meg a magyar felet. Úgy gondolták, egy liberális vitaklubot rendeznek, ahol jól elmondják egymásnak, hogy mennyire igazuk van. Akiről pedig épp szó van, az ne zavarja meg a diskurzust azzal, hogy szembesíti őket a valósággal. Már csak egy pohár jó burgundi hiányzott a brüsszeli képviselőknek, hogy tényleg jól érezzék magukat, miközben mások életekért harcolnak – közölte Varga Judit, aki úgy véli, mindezek mögött az húzódik, hogy Magyarország nemet mond a bevándorlásra, a multikulturalizmusra, és a föderalista, nemzetek feletti Európa-kép helyett egy nemzetállamokra épülő, erős európai szövetséget szeretne látni.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A politikus megjegyezte: az EP balliberális, bevándorláspárti többsége által hazánk ellen hetes cikkelyes eljárás formájában indított boszorkányüldözés kezd zátonyra futni, már a vírus előtt is teljes érdektelenségbe fulladt.
– Éltem külföldön, láttam kívülről is az országról alkotott képet, és a fejembe vettem, hogy próbálom megváltoztatni. Ehhez viszont használni kell az összes fórumot, beleértve a közösségimédia-felületeket is, amelyekkel meg lehet kerülni a fősodrú médiumok liberális véleménydiktatúráját. Mindehhez minél többünknek ott kell lenni ezeken a fórumokon, idegen nyelven megszólalni, hogy kizökkentsük a nyugat-európai újságolvasót, és lehetőséget adjunk arra, hogy más véleményt is megismerhessenek. Rendkívül káros, hogy az európai politikában egyesek úgy gondolják, a jogállamiság fogalma kisajátítható, és csak az a jogállami, aki az ő politikai véleményüket osztja. Ezzel nemcsak a jogállamiság eszméjének ártanak, de Európának is, mert megosztja a tagállamokat, ahelyett, hogy együttműködésre sarkallná őket. Pedig Európának nagyon komoly kihívásokkal kell megküzdenie – fejtette ki az igazságügyi miniszter.
A tranzitzónák megszüntetésével kapcsolatban jelezte, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának véleményével szembehelyezkedő luxembourgi bíróság ítélete után kialakult egy róka fogta csuka helyzet, amelyre a kormány hozott egy praktikus döntést.
– A tranzitzónák megszüntetése után is megvédjük a magyar embereket, és megvédjük Európát. Továbbra sem engedünk a saját felfogásunkból, miszerint az az ember, aki biztonságos országon keresztül érkezik, nem minősül menekültnek – tette egyértelművé a tárcavezető.
Varga Judit beszélt a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezésének meghosszabbításáról is. Közölte, nagyon jó hír, hogy a szervezők tovább gyűjthetik az aláírásokat, hiszen fontos ügyről van szó: nemcsak a kohéziós támogatások miatt, hanem mert azt bizonyítja, hogy a kisebbségvédelemnek van legitimációja Európában. Elmondta: többször kérték az Európai Bizottságot, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére is legalább akkora hangsúlyt helyezzen, mint a többi jogállamisági kérdésre.
– A jövő évi büdzsé a gazdaság talpra állításának költségvetése lesz. Jómagam nagyon bizakodó vagyok, a számok azt mutatják, hogy jól vészeltük át ezt az időszakot, és számtalan olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyeket igénybe vehetnek a gazdasági élet szereplői. Igyekszünk a jogalkotás részéről is minden olyan feltételt megteremteni, aminek köszönhetően a versenyképesség mihamarabb javulhat és a gazdaság ismét felpöröghet – jelentette ki.
A miniszter hozzáfűzte: a magyar emberek is sokat tehetnek a gazdaság megerősítéséért.
– Ha most sokan döntenek úgy, hogy például az idén itthon, belföldön pihennek, azzal segítenek a hazai vállalkozásoknak is. Segítsük egymást, szeressük az országunkat, higgyünk egymásban, higgyünk abban, hogy ki tudunk lábalni ebből a válságból is. Az elmúlt hónapokban nagyon jól vizsgáztunk, és ha ez a jövőben is így lesz, akkor minden okunk megvan a bizakodásra – zárta gondolatait Varga Judit.
