Világszínvonalon születik újjá és fejlődik a magyar hadiipar

Néhány év alatt nem csupán Közép-Európa legütőképesebb hadserege épül ki Magyarországon, hanem ezzel párhuzamosan a legmodernebb hadiipara is, amely technológiai szempontból is évtizedekkel előzi meg a szomszédos országok hasonló üzemeit – mondta el a Magyar Nemzetnek Maróth Gáspár. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a német Rheinmetall vállalat szerepét is bemutatta lapunknak, és olyan közös kutatásokat is felvázolt, amelyek már a tudományos-fantasztikus irodalom világát idézik.

Fotó: Teknos

Párhuzamként az autóipart hozta fel példának, ahol harminc éve a régió utolsó pozíciójából indult Magyarország és mára a világ egyik vezető gyártási helyszínévé vált.

Védett szektor

A Rheinmetallal közös vegyesvállalat esetében azt is fontos megemlíteni, hogy hosszú távra és a nemzetközi piacra fektet be Magyarország. – A Rheinmetall cégére alatt a saját üzemeinket kötjük be a nemzetközi piacra, ami rendkívüli előnyt jelent – jegyezte meg a kormánybiztos. Míg a Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárművek Zalaegerszegen, a 4×4-es páncélozott terepjárók és más kerekes harcjárművek Kaposváron fognak készülni, addig a győri Rába jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nagy múltú állami cég igen komoly átszervezésen megy keresztül.

– Fontos, hogy ez az átalakulás végbemenjen, mert a cég jelen állapotában alkalmatlan arra, hogy az új magyar hadiparban partnerként tudjon beszállni – szögezte le.

Maróth Gáspár szerint a pandémia alatt az is bebizonyult, hogy nem kell számolni a védelmi iparág ázsiai kitettségével. A szektor NATO-n belüli nagyarányú védettsége biztosítja a folyamatos gyártási lehetőséget. – Az első hullám idején a magyar állam által megvett osztrák Hirtenberger fegyverüzemben továbbra is több műszakban, folyamatosan folyt a termelés, míg az alapító család tulajdonában maradt autóipari alkatrészgyártó üzem leállni kényszerült – hozott közeli példát a kormánybiztos.

Magyar modell

Azt is megjegyezte, hogy a megrendelési oldalon már lehetnek problémák. Egyes, nagy védelmi költségvetésű országok visszavágták a hadiipari beszerzéseiket. Ez azonban nem vonatkozik Magyarországra, amely nagyon alacsony szintről jön fel, és még messze van a kétszázalékos NATO-vállalástól, vagyis van tere a hadimegrendelések bővülésének.

– A hadiipar nagyon szenzitív szektor, ha túlzottan profitorientált, akkor a nagy cégek könnyen meg tudják teremteni a keresletet a termékeik­re, ami igen súlyos politikai kérdéseket vet fel. Ezért is hiszünk a magyar modellben, miszerint ha az állam szerepet vállal, akkor ezek a vegyesvállalatok máshogy működnek, mint egy bizonytalan hátterű offshore vagy tőzsdei cég. A Rheinmetall vállalta ezt a partnerséget, ami nem volt könnyű döntés – osztott meg Maróth Gáspár egy újabb okot az együttműködésre.

Az egyetemekről kikerülő fiatal magyar mérnökök be tudnak kapcsolódni a haditechnikai fejlesztésekbe. A hadiipar élen jár az anyagtudományokban, a kinetikában, a lézertechnológiá­ban, az automatizálásban és számos más területen is. – Kevesen tudják, hogy a lézerfegyverek területén még a Varsói Szerződés idejére visszanyúló hazai kísérletek is voltak. Kérdés, hogy a technológia mikor ér olyan szintre, hogy az biztonsággal használható legyen. Nagyon szerencsés a Rheinmetall-megállapodáson belül a lézeres fejlesztési program, mivel Magyarországon van Európa és a világ egyik legkomolyabb ilyen irányú kutatóközpontja, a szegedi ELI. Nem véletlen, hogy a zalaegerszegi gyalogsági harcjárműgyár alapkőletétele után a cég küldöttsége Szegedre utazott – avatta be lapunkat a kormánybiztos a németekkel közös egyik fejlesztési programba.

Mindenkit megelőzve

Ami az európai uniós – PESCO – haditechnikai kutatásokat illeti, Magyarország több kezdeményezéshez is csatlakozott, majd pedig előállt egy saját programmal, amihez Németország, Franciaország és Lengyelország az elsők között társult. – Az uniós államok fegyverzeti igazgatói szerint a NATO-n belül közelíteni kell egymáshoz az egyes fegyverrendszerek paramétereit. Ennek a folyamatnak a nulladik fázisa az egységes hadműveleti irányítási, valamint a kiképzési szimulátor rendszer – számolt be róla Maróth Gáspár.

Míg a 2020-as évben többek között a tatai nehézdandár felszerelése, a rámpás szállítógépek, illetve a légvédelmi rakéták és radarok beszerzése volt terítéken, addig jövőre az ipartelepítés folytatásán és teljessé tételén, valamint az ehhez tartozó kutatás-fejlesztési programokon lesz a hangsúly.

– A legfontosabb elem a Védelmi Ipari Kutató Intézet létrehozása, amelyet Benkő Tibor és Palkovics László miniszterekkel teljes összhangban készítünk elő. Olyan kutatás-fejlesztésekről tárgyalunk, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Magyar Honvédség most futó programjaihoz, hanem azokat az innováció terén messze megelőzik – sorolta a jövő év legfontosabb feladatait,

hozzátéve: folytatódnak a haderőfejlesztés beszerzései is, de ezekről, ameddig tartanak a tárgyalások, nem nyilatkozhatnak.

Milliárd eurós cél

A kormánybiztos elmondta: a 2016-ban elindított haderőfejlesztési program és a mögötte álló iparfejlesztésnek az volt az eredeti célja, hogy tíz éven belül meglegyen ez első egymilliárd eurós árbevételű magyar cég az iparágban. – Most úgy tűnik, hogy 2024-re ezt a célt messze túlszárnyaljuk, megelőzve több környező országot is. A már elkészült és most épülő hazai üzemek a világon elérhető legmagasabb technológiai színvonalat képviselik. Az úgynevezett fehér- és kékgalléros munkavállalók számaránya nagyon közel fog állni egymáshoz. Erre jó példa, hogy amíg a cseh vállalatnál 1200 fő állítja elő ugyanazt a mennyiségű kézifegyvert, addig az általunk tervezett, kiépített kiskunfélegyházi Arzenál üzemben kétszáz fő teszi meg ugyanezt.

Olyan két-háromezer fős high-tech iparág épül, ahol a beszállítókkal együtt a legtöbb adóbevételt, profitot tudjuk az országban tartani – vázolta fel Maróth Gáspár a magyar hadiipar közeljövőjét.