Visegrádi hallgatói szövetség alakul

Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja. Kosztrihán Dávid kiemelte: az év végéig jogilag is létrejön egy V4-es hallgatói szövetség, amely számos területen tudja majd fejleszteni a régió felsőoktatását. A beszélgetésben a nyelvvizsgamentesség, a kormányzattal való párbeszéd és a hallgatói képviseletek megítélése is szóba került.

A céljuk az, hogy számos területen fejlesszék a régió felsőoktatását Fotó: Kurcz Árpád

Nemzetközi támogatás

Kérdeztük a HÖOK elnökségi tagját a kormánnyal, illetve a szakminisztériummal való kapcsolatukról is, mint kiderült, egyre több javaslatuk köszön vissza a jogszabályokban is. – Nagy eredmény például, hogy a tanárképzés fejlesztésére vonatkozó javaslatcsomagunk hatására a Klebelsberg képzési ösztöndíjat kiterjesztették az alsós tanítókra, és az utolsó éves tanári gyakorlatot már beleszámítják a pedagógus-életpályamodellbe. De a Nyelvvizsga 2020 szabállyal kapcsolatban is számos alkalommal tettünk javaslatot, amelyeknek szerepe volt abban, hogy az intézkedést végül visszavonták. Úgy érezzük, hogy sikerül érdemi párbeszédet folytatnunk az oktatásirányítással, tárgyalóasztalhoz ülnek velünk, nem dobják félre az indítványainkat. Többek közt ezért is fontos a HÖOK euró­pai aktivitása, hiszen ha egy ötletünk, kérésünk mögött még nemzetközi támogatás is áll, akkor még hatékonyabban tudunk érvelni – hangsúlyozta a hallgatói vezető, aki szerint az utóbbi években sokat javult a hallgatói képviseletek külső megítélése, és egyre többen akarnak bekapcsolódni a szervezetekbe. Országszerte már tizenkétezer hallgató vesz részt az egyetemisták és főiskolások képviseletében.

A céljuk az, hogy számos területen fejlesszék a régió felsőoktatását
Fotó: Kurcz Árpád

Bonyolultabb utak

A felvételizők létszámának visszaesése kapcsán úgy fogalmazott: a csökkenés részben az emelt szintű érettséginek és az utolsó pillanatban visszavont nyelvvizsga-követelménynek tudható be. Mindemellett a felsőoktatásnak egyre inkább versenyeznie kell az egyéb képzési formákkal, mint a technikum, a felsőoktatási szakképzés, az OKJ-s képzés, amelyek ugyancsak stabil elhelyezkedést és hasonló bérszínvonalat kínálnak. – Régen a továbbtanulás lineáris utat jelentett, amelyen az érettségi, a felvételi, a nyelvvizsga, az egyetem, a szakdolgozat és a diploma jelentették a boldogulás fő lépcsőfokait. A mai fiatalok azonban sokkal tudatosabbak, és alaposabban mérlegelik, hogy mibe mennyi időt, energiát, pénzt fektetnek és mennyit kapnak vissza. Nem biztos, hogy ebben a versenyben jelenleg a felsőoktatás vezet – mondta, rámutatva arra is, hogy sajnálatos módon épp a három nemzetstratégiailag kiemelt, legveszélyeztetettebb területen történt a legnagyobb mértékű létszámcsökkenés: az agrár-, a mérnök- és a pedagógusképzésben.

Beépíteni az idegen nyelvet

A nyelvvizsgamentesség kapcsán rámutatott: a HÖOK álláspontja szerint is muszáj volt valamit lépni, mert a több tízezer beragadt diploma helyzetét valahogy rendezni kellett végre. Az idei évben végzettek esetében különösen szükséges volt a lépés, hiszen nekik a járvány miatt nem is volt lehetőségük nyelvvizsgázni. – Bízunk benne, hogy az újonnan kiadott diplomák tudnak segíteni a gazdaság fellendítésében, a versenyképes nyelvtudás ugyanakkor a legtöbb szakmában ma már nem kerülhető meg. Véleményünk szerint ez viszont nem biztos, hogy teljesen egyenlő a nyelvvizsgával. A következő időszakban szeretnénk kiemelten foglalkozni a kérdéssel, hogy a nyelvi képzésbe milyen módon tudna beszállni a felsőoktatás. Ugyan még csak ötletelés szintjén, de már zajlik a gondolkodás arról, hogy miként lehetne tantárgyspecifikusan beépíteni az idegen nyelvet az egyetemi képzésbe, a tantárgyi modulokba beemelni az adott témához kapcsolódó szakzsargont, s ezzel valahogy fejleszteni a közbeszédet – mondta ­Kosztrihán Dávid.