Olasz módra – Kilencven éves a Pininfarina

A Pininnek, olasz nyelven Öcsinek becézett Battista már huszonéves korában irigylésre méltó utat járt be.

Az alapító, Battista Farina és fia, Sergio. Fotó: Autó-Motor/Archív

A családi vállalkozás története az autózás hőskorában kezdődött, amikor a 12 éves Battista Farina a bátyja, Giovanni műhelyében dolgozott, és arra vágyott, hogy saját céget alapítson. A Pininnek, olaszul Öcsinek becézett Battista már huszonéves korában irigylésre méltó utat járt be.

Enzo Ferrari (balra) és Sergio Pininfarina első közös, szériagyártású autója az 1955-ös Ferrari 250 GT volt.
Fotó: Autó-Motor/Archív

1920-ban meglátogatta Henry Fordot, aki állást ajánlott neki, ő azonban hazatért és családot alapított, majd rendszeresen versenyzett saját autójával, mellyel nem csak győzött, hanem az Aosta-Gran San Bernardo futamon 11 éven át érvényes rekordot állított fel. Jó kapcsolatot épített ki autóipari szakemberekkel, többek között Vincenzo Lanciával, aki az álmát is segített valóra váltani. 1928-ban a Stabilimenti Farinát hátrahagyva létrehozta saját karosszériaépítő vállalkozását, a Carrozzeria Pinin Farinát, ebben Lancián kívül családja és felesége is támogatta.

Torinói műhelye az első évben 50 autóhoz készített felépítményt, ami jó kezdetnek számított, így 1930-ban vállalattá minősítette át, ezzel megalapította a mai cég korabeli megfelelőjét, a Societá anonima Carrozzeria Pinin Farinát.

Sergio Pininfarina és Renzo Carli a Fiat 130 Coupé mellett 1972-ben. Fotó: Autó-Motor/Archív

Első hivatalos munkáját természetesen a Lancia számára készítette, a Dilambdát az 1931-es Concours d’Elegance at Villa d’Este rendezvényen leplezték le. Hírnevét is barátjának köszönhette, hiszen a mára szinte elfeledett autómárka egykor forradalmi újításairól volt híres. Többek között az önhordó karosszéria is a Lancia nevéhez fűződik, így a Pinin Farina lehetett az első karosszériaépítő cég, amely önhordó konstrukciót tervezett, miközben az alváz eltűnésével párhuzamosan a legtöbben a klasszikus manufaktúrák megszűnésére számítottak.

A Ferrari aranykorának csaknem minden modellje a Pininfarina tervezőinek nevéhez fűződik. A képen Sergio az 1984-es Testarossával pózol. Fotó: Autó-Motor/Archív

Hamarosan az akkoriban még független Alfa Romeo, a Fiat, a Cadillac és a Hispano-Suiza is az ügyfele lett, a háború kitöréséig tucatnyi, műalkotásnak is tekinthető típus formavilágát álmodta meg. 1939-ben az egyre keresettebbé váló műhely 400 alkalmazottja havonta 150 karosszériát szállított le.

Leonardo Fioravanti eredetileg a brit BMC-nek szánta az 1967-es Berlina Aerodinamica tanulmányt, amely a Pininfarina kihagyásával végül a Citroën GS és CX mellett sok modern autó formatervét ihlette. Fotó: Autó-Motor/Archív

A cikk folytatásáért és azért, hogy megtudja, hogyan jutott el az olasz családi vállalkozás a klasszikussá nemesedett formákig, látogasson el az Autó-Motor oldalára!

A tisztaság ára – dízel vagy elektromos? Korábbi cikkünkben arról írtunk, mennyibe kerül egy akkumulátoros-elektromos dízel motorral felszerelt furgon kiváltása?