Szaúd-Arábiáról, s az ottani életről a legtöbb emberben az a kép él, hogy ez egy olyan sivatagi ország, amit a kőolaj szupergazdaggá tett, de ahol a hagyományoknak megfelelően nem hagyják érvényesülni a nőket. Nem meglepő, hogy a magyar nőknek erős fenntartásaik vannak a térséggel kapcsolatban. Turistaként nyilván csábító egy-egy hetet eltölteni mondjuk, Dubaj egyik luxusszállodájában, de letelepedni a bizonyos tekintetben ijesztő országban… na, azt már nem! A fiatal magyar festőművésznő, Lesz-Müllek Bernadett számára furcsa módon épp ebben a konzervatív közegben nyílt ki a világ - írja online felületén a Lakáskultúra magazin.
Furcsa ihletések: királyi pompa és rakétatámadás
Soha nem találkoztam annyi izgalmas emberrel és olyan különös történetekkel, mint Szaúd-Arábiában. A spektrum a királyi palota pompájától a rakétatámadásokig terjed
– mondja Lesz-Müllek Bernadett, aki mindösszesen nyolc évet töltött a Közel-Keleten. A fiatal művészettörténész-festőnőt kislány korától kezdve érdekli a képzőművészet: már hatéves korában ismert magyar művészektől tanult rajzolni, festeni. Tinédzserként kortárs művészeti kiállítások rendszeres szereplője volt, és nem egy díjat hazavihetett. 2013-ban olajszektorban dolgozó férjével együtt költözött a Szaúd-Arábiai Királyságba, ahol teljes mértékben a művészi énjének fejlesztésére koncentrálhatott.
Bernadett több neves művészeti show-n képviseltette magát képeivel, így szerepelt többek közt a 2019-es Dhahran Art Show-n is, ahol egyik alkotása első helyezést ért el. Itt, Dhahran városában alapította meg a Lesz-Müllek Art független művészeti stúdiót is, 2019-ben.
Nőként próbálta megállni a helyét
Szaúd-Arábiáról az európai emberben sokféle kép él. A sztereotípiával szemben nem minden szaúdi lakik palotában, rendkívüli gazdagságban, hiszen a társadalom minden rétege megtalálható itt is. Egy másik tévhit szerint a szaúdiak törzsi körülmények között élnek a sivatagban, és műveltség tekintetében elmaradnak a nyugatiaktól. Valójában a szaúdi középosztály műveltsége vetekszik a nyugati emberekével
– mondja Bernadett, aki épp pozitív tapasztalatai miatt mindvégig hitt abban, hogy nőként is megállja majd a helyét az ottani társadalomban, a művészek és a művészetet kedvelők között és nem kellett csalódnia, sőt! Neme miatt nem érte hátrányos megkülönböztetés, ráadásul úgy tapasztalta, hogy a helyiek szimpatikus, baráti népnek tartják a magyarokat…
A korombeli lányok szaúd-arábiai, illetve nyugati főiskolákon és egyetemeken tanultak, csajos partikat tartottak és a legdivatosabb designer ruhákat hordták. Büszkék a hagyományaikra, ugyanakkor nyitottak a különböző kultúrákra és a művészetekre, sőt, az ifjúság az önkifejezésen túl sokszor kitörési pontként is tekint az alkotásra, így rengeteg kiváló fiatal művésszel volt szerencsém megismerkedni.
Igyekezett a képeivel megfelelni
Bernadett festészetét befolyásolta, hogy az iszlámban tilos az emberábrázolás, illetve a női arcok és alakok megjelenítése. Az ő műveiben is a növényi motívumok, a geometrikus formák, a nonfiguratív ábrázolások kerültek előtérbe. A mai napig vegyes technikával dolgozik, imád kísérletezni a különféle anyagokkal, így alkoholos és akril alapú festékkel, pigmentekkel, resinekkel is.
Hangulatok, érzések, színek, harmóniák mentén készül egy-egy alkotás, lehetőség szerint úgy, hogy tökéletesen illeszkedjen majd abba a környezetbe, ahová majd kerül.
Az eredeti teljes cikk, a festőművésznő további szaúdi képeivel IDE kattintva érhető el.
(A borítóképen Lesz-Müllek Bernadett, aki nyolc éven át élt Szaúd-Arábiában és megihlette a sivatag. Fotó: leszmullekart.com)
