Hogy önnel ilyen ne történhessen meg, a Lakáskultúra.hu összegyűjtött néhány hasznos tudnivalót, amelyek segítségével könnyebben eligazodhat a szivattyúk széles választékában, és megtalálhatja az igényeinek leginkább megfelelő darabot.
Első lépés: a kút tulajdonságainak meghatározása
Magyarországon általában ásott vagy fúrt kutakból történik a víz kinyerése. Nagyon nem mindegy viszont, milyen paraméterekkel rendelkezik az adott kút, mert ez mind a felhasználási lehetőségeket (öntözés, öntözőrendszerek kialakítása, a ház vízellátása), mind az optimális szivattyú paramétereit alapjaiban meghatározza.
Maximális megengedett vízhozam
A maximális megengedett vízhozam az a maximális vízmennyiség, amit a kút probléma nélkül biztosítani tud, általában liter/percben megadva. Ha egy kisebb vízhozamú kútból ennél gyorsabban nyerünk ki vizet, a szivattyú “homokolni” fog, azaz a túl gyors áramlás magával hozza a környező talajrészecskéket – ez pedig a kút és a szivattyú (nem garanciális!) károsodásához vezethet. Természetesen egy-két homokszemtől nem kell megijedni, de a szivattyú homokolási határát ne lépjük át!
Kút típusa
Nem mindegy, hogy ásott vagy fúrt kútról beszélünk. Az utóbbinál fontos annak átmérője is, a kis átmérőjű kutak nagy része 4-6 cm-es, míg a nagy átmérőjűek 11 cm-től kezdődnek.
Mit nézzek egy szivattyúnál?
Ha tisztában vagyunk a kút paramétereivel, az első fontos lépést már megtettük. Most pedig ismerkedjünk meg a szivattyúk teljesítményének alapjaival! A szivattyúkon két fontos adatot szoktak megadni, a teljes manometrikus emelőmagasságot (Hmax), illetve a maximális szállítási értéket (Qmax).
A Hmax azt mutatja meg, hogy mekkora vízoszlopot képes megemelni a szivattyú, azaz mekkora nyomást generál. Mivel egy bar nyomás egy 10 méteres vízoszlop nyomásának feleltethető meg, könnyen átváltható a két érték (pl. Hmax: 50 m – 50 méterre képes felemelni a vizet)
A Qmax ezzel szemben azt jelzi, maximálisan mennyi vizet képes továbbítani a szivattyú (pl. Qmax: 60l/perc)
Ezek az adatok azonban csak tájékoztató jellegűek, a valós teljesítmény függ a dinamikus vízszinttől és a csatlakoztatott vezetékrendszer ellenállásától is.
Bele kell még számolni a csővezeték ellenállását is, ami függ a csővezeték hosszától és átmérőjétől. Minél hosszabb és kisebb átmérőjű egy vezeték, annál nagyobb a belső súrlódás, így a teljesítményveszteség is. Általános felhasználásnál ez nem szokta meghaladni a 0,5 bart, de nagy, komplex rendszereknél ennél jóval nagyobb lehet a veszteség.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
