Így lesz tökéletesen finom és foszlós az ünnepi fonott kalács

Könnyed, puha, nem túl édes, tartalmas, nem túl zsíros, ám de karakteres annak ellenére, hogy egyáltalán nem tolakodó. A kalács ugyanis nem csak édes, de sós ételek kísérőjeként is meg kell hogy állja a helyét. A kalács tésztát azért sem szabad agyoncukrozni, vagy vajazni, mert a túl sok cukor kinyírja az élesztőgombákat, miközben a túl sok vaj elnehezíti a tésztát. Abban az esetben, ha édes kelt tésztára vágyunk, akkor a töltelékbe jó sok cukros-vajas tölteléket kell tennünk, mert a tésztarétegek között már remekül elfér.

Van, aki fél az élesztős tésztáktól, bár ez a félelem alaptalan. Élesztővel dolgozni ugyanis meglehetősen kiszámítható, és ha az ember tudja, hogyan bánjon vele, nincs oka idegeskedni. A tészta meg fog kelni, a család pedig boldogan falja majd a puha és foszlós kalácsot reggelire is.

Húsvét közeledtével az ember szívesen kezd kísérletezni különböző receptekkel
Fotó: Youtube

A kelt tészták készítésénél alapvetően három dologra kell figyelni: legyen jó az élesztő, legyen optimális a hőmérséklet, és adjuk meg a kelesztés folyamatának járó időt.

A receptet és a teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció

Szabadfi Szabolcs medvehagymás gyökérkenyere a húsvéti asztalra

Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi a pék isnét visszatért a Mindmegette stúdiójába, és most megmutatja, hogyan készül a tökéletes gyökérkenyér, a gasztronómiai tavasz hirnökével, a medvehagymával fűszerezve! Nem kovászos, élesztős a recept, igazán nem bonyolult, ne hagyják ki!

Szabadfi Szabolcs pék ezúttal egy medvehagymás gyökérkenyér készítését mutatja be a Mindmegette olvasóinak.

De vajon mindenki tudja, hogy a gyökérkenyér a ciabatta magyar neve? – teszi fel a kérdést a cikkben a magazin.

A Mindmegette szerint ha igen, akkor további fejtegetésre nincs is szükség, csupán annyit tennének még hozzá, hogy magyar nevét a fák gyökerére emlékeztető formája miatt kapta.

Tovább...