12°C Petra 2022. október 2. 
A heol.hu cikkéből kiderül, hogy szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használják a felnőtt korú internetezők – elsősorban kommunikációs célra – az információs technológiákat.
A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán. Előbbire példa, hogy az internethasználatra egyetlen országban sem jellemző a tudatosság. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem.
Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi médiafelületeket – elsősorban a Facebookot – előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon. Hazánkban kiemelkedőn magas a közösségi média platformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használat során, mint például Lengyelországban vagy Csehországban. A szakértők megállapítása szerint a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).
Bár gyakran használjuk a közösségi médiafelületeket, mégis mi magyarok tartunk a leginkább attól (60.5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%. Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. A kutatás megállapítása szerint a magyarok túlnyomó többsége – hasonlóan a románokhoz – nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54% használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60% felett), míg Csehországban 44,6%, Romániában 42,3%.
Az ambivalens érzésekkel együtt is minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára.
„A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végső soron szabályozói megoldásokra kell építenünk”
– fogalmazott Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.
Az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) 2019 februárjában jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen: több tudományterület képviselői összetett módon vizsgálják az infokommunikációs szolgáltatásoknak és az új technológiáknak az emberre, a társadalomra, az államra, az alapjogok érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait és szabályozási kérdéseit. Első empirikus kutatásukban a magyarok internethasználati szokásait vizsgálták, ezt bővült ki most egy közép-európai összehasonlító vizsgálattal.
Korábbi cikkünkben megírtuk: Harmadával nőttek a kibertámadások a koronavírus miatt. A kiberbűnözők az emberek koronavírussal kapcsolatos félelmeire és aggodalmaira alapozzák támadásaikat.
