Visszaindult a Holdról kőzetmintáival a kínai űrszonda

A begyűjtött kőzetmintákkal felszállt a Holdról pekingi idő szerint csütörtök késő este a Csang'o-5 kínai űrszonda – jelentette be a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA).

A Hszinhua hírügynökség által közreadott, képernyõrõl rögzített kép a Csang'o-5 kínai ûrszondáról a Hold felszínén történt landolása után Fotó: Hszinhua hírügynökség Forrás: MTI/AP/Hszinhua hírügynökség

Ez az első alkalom, hogy egy kínai űrszonda egy földönkívüli égitestről felszállt.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszállóegysége kedden érkezett az égitestre, hogy kőzetmintákat gyűjtsön az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn. A minták segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.

A tervezettnél több mint egy nappal hamarabb végzett a kőzet- és talajminták begyűjtésével, és miután elraktározta azokat, a felszállóegység visszaindult a Hold felszínéről.

A hajtómű mintegy hat percnyi működés után Hold körüli pályára röpítette a felszállóegységet – mondta Hszing Zsu-oji, az űrszonda tervezője.

A földi indulástól eltérően a felszállóegység nem támaszkodhatott kilövő állásra. A leszállóegység működött egyfajta „átmeneti kilövő állásként”, mivel a Hold talaján igen stabilan állt leszállása után – magyarázta a kínai tudós.

Képernyőről rögzített kép a Csang'o-5 kínai űrszondáról a Hold felszínén történt landolása után
Fotó: MTI/AP/Hszinhua hírügynökség

Hold körüli navigációs konstelláció nélkül a felszállóegység saját speciális szenzorait használta helyzetmeghatározásra a földi megfigyelő és irányító rendszer segítségével – tette hozzá Hszing.

Az űrszonda 19 órán át végzett munkát a Holdon – közölte a CNSA.

Arról nem közöltek információt, milyen mennyiségű mintáról van szó, az eredeti tervek szerint két kilogramm volt a cél.

A Csang'o-5 elhagyva a Hold felszínét jelenleg a Hold körül keringő orbiteren dokkol. A minták ezután a modul fedélzetén lévő kapszulába kerülnek, amely a Földre hozza őket.

A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.

Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távol eső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.

Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat, legénységes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.