Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe

Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) munkatársainak közreműködésével készült el a szikesedés által érintett talajok világtérképe.

Az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte.

A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása volt – olvasható az ELKH keddi közleményében.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A tájékoztatás szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Felidézik, hogy ennek egyik legfontosabb – egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő – eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép, amely napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták.

A TAKI kutatói által elkészített hazai szikes térképsorozat és elkészítésének részletes módszertani leírása a Remote Sensing című folyóiratban decemberben jelent meg.

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt.

Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz 40 millió év.

Tovább...