Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe

Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások.

Forrás: MTI2021. 01. 06. 10:50
A kép illusztráció Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) munkatársainak közreműködésével készült el a szikesedés által érintett talajok világtérképe.

Az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte.

A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása volt – olvasható az ELKH keddi közleményében.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A tájékoztatás szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Felidézik, hogy ennek egyik legfontosabb – egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő – eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép, amely napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták.

A TAKI kutatói által elkészített hazai szikes térképsorozat és elkészítésének részletes módszertani leírása a Remote Sensing című folyóiratban decemberben jelent meg.

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt.

Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz 40 millió év.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.