A Google az Android operációs rendszerrel meghódította az okostelefonok világát. A cég ugyanezt próbálta elérni a televíziós szektorban is.
Így született meg az Android okostévé koncepciója, aminél tehát az volt a terv, hogy a nagy piaci résztvevők majd az ő megoldásukat használják egységesen, ahelyett hogy saját maguk fejlesztenének házon belül.
Applikációs bázisnak pedig használhatják az okostelefonoknál már megismert szoftvereket, tehát az alkalmazáskínálattal sem lesz semmilyen probléma.
Jó pár kisebb-nagyobb céggel sikerült megállapodni az együttműködésről, köztük olyan óriásokkal, mint a Sony vagy a Philips. Viszont a két leghatalmasabb cápa, a Samsung és az LG ellenállt. Nem akarták itt is átengedni teljesen a terepet az amerikai cégnek, és időt, valamint pénzt nem kímélve saját, exkluzív rendszer kifejlesztése mellett döntöttek. Vajon ezért nem lett piacvezető az Android TV?
Android TV – a csalódást keltő előd
2015-ben be is mutatkozott az Android TV névre keresztelt platform, a Google természetesen úgy vezette fel, mintha a Holdra szállás után nem lett volna ennél fontosabb dolog az emberiség életében. Ennek megfelelően mindenki sokat várt tőle és pont emiatt is lett hatalmas a csalódás. Amíg a Samsung, az LG és a Google-hoz hasonló terveket szövögető Mozilla egyaránt teljesen jó okostévé rendszerrel rukkolt elő ekkoriban, addig az Android TV első verziója olyan volt mellettük, mint valami kezdetleges demó.
Lassú volt, sokszor akadt, szaggatott, a távirányító nem reagált a gombok nyomkodására. Emellett rendszeresen önújraindulásokat produkált, lefagyott, és az is előfordult, hogy csak a teljes áramtalanítás oldotta meg a helyzetet.
A beharangozott hatalmas alkalmazáskínálat sem bizonyult akkora előnynek, mint azt eredetileg várták. A televíziókban ugyanis nem indult el a telefonoknál megfigyelt hardver verseny. Azaz költségkímélési céllal továbbra is kis teljesítményű „beépített” számítógépekkel látták el a tévéket, ami miatt azok például a jobb 3D grafikájú játékok futtatására nem voltak alkalmasak.