Mars-körüli pályára állt a Tianven-1 kínai űrszonda

A Tianven-1 kínai űrszonda szerdán sikeresen Mars-körüli pályára állt, csaknem héthónapos utazás után.

Forrás: MTI2021. 02. 11. 8:18
A Tianven-1 kínai űrszonda által készített kép a Marsról Fotó: - Forrás: MTI/AP/Hszinhua/CNSA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tianven-1 (Kérdések a mennynek) 3000N tolóerejű fékezőrakétáját pekingi idő szerint este 7 óra 52 perckor indították be az űrszonda lelassítására – közölte a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA).

Az űrszondát, leszállóegységet és a marsjárót szállító űrhajó 15 perc alatt lassult le annyira, hogy a Mars gravitációja be tudja fogni, és elliptikus pályára álljon a vörös bolygó körül. Az orbitális pályán a legközelebb 400 kilométerre lesz a Mars felszínétől.

A Tianven-1-nek tíz földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a bolygót. Az űrszonda a Mars-körüli pályán elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével.

A Tianven-1 2020. július 23-án indult a Földről. 202 napig utazott az űrben, míg elérte a Marsot. Közben négy orbitális korrekciót és egy mélyűrbeli manővert hajtott végre. Útja során mintegy 475 millió kilométert tett meg, és mikor a Mars körüli orbitális pályát elérte, 192 millió kilométerre volt a Földtől.

A Tianven-1 kínai űrszonda által készített kép a Marsról
Fotó: MTI/AP/Hszinhua/CNSA

A szondától érkező tudományos adatokat 10,7 perces késéssel fogja az észak-kínai Tiancsinben álló 70 méteres átmérőjű állítható rádióteleszkóp.

A Tianven-1 több orbitális korrekciót végez, mielőtt végleges Mars-körüli pályára áll. A szonda felderíti a potenciális landolási helyszíneket is, ahova leszállóegysége májusban vagy júniusban leszáll majd.

A leszállóegység egy 240 kilogramm súlyú marsjárót juttat a bolygó feszínére. A landolás hét percig tart majd, és helyszíne a Mars északi féltekéjének Utopia Planitia elnevezésű térsége lesz.

Sikeres landolás esetén a napelemekkel működő rover 90 napig végez kutatásokat a bolygó felszínén. Tanulmányozza a talajt és az ősi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja.

A kínaiak először küldtek önálló űrszondát a Marshoz. 2011-ben az oroszokkal közösen indított szondájuk nem tudta elhagyni a Föld légkörét.

A kínai űrszonda egyike annak a három Mars-missziónak, amely februárban megkezdi munkáját a vörös bolygónál. Az Egyesült Arab Emírségek Amal (Remény) elnevezésű űrszondája kedden érkezett meg a Marshoz. A szonda orbitális pályára állt a bolygó körül, de nem fog landolni, hanem a magasból vizsgálja a bolygó légkörét és időjárási jelenségeit.

Az Egyesült Államok egytonnás Perseverance (Kitartás) elnevezésű űrszondája, a NASA eddigi legambiciózusabb Mars-missziója február 18-án éri el a bolygót, és nyomban landol is a sziklás Jezero-kráterben.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.