Nem lehet tudni, hogy hol landol a visszatérő kínai rakéta

Kína a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétával juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját.

Nem lehet tudni, hogy hol landol a visszatérő Hosszú Menetelés 5B kínai rakéta Fotó: VIA REUTERS Forrás: Reuters

Kína múlt csütörtökön juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a visszatérő rakéta darabjai hol landolnak, de szakértők szerint félő, hogy lakott területre eshetnek – számolt be róla a The Guardian brit napilap online kiadása.

A Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia elnevezésű modult a rakéta a Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból bocsátotta fel április 29-én. A Hosszú Menetelés 5B a felbocsátás után ideiglenes pályára állt, és megkezdte az előkészületeket a visszatérésre. Mivel a visszatérés ellenőrizetlen, egyes szakértők attól tartanak, hogy a darabjai akár lakott területen is landolhatnak.

Jonathan McDowell asztrofizikus, a Harvard Egyetem tudósa felidézte, hogy legutóbb, amikor egy Hosszú Menetelés 5B rakéta visszatért a Földre, a rakéta nagy része elégett a légkörbe érve, de egyes darabjai, hosszú fémrudak több épületet megrongáltak Elefántcsontparton, és csak a szerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg.

Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a visszatérő rakéta hol fog landolni, miután belép a Föld légkörébe, McDowell szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a tengerbe fog zuhanni, mivel a bolygó 71 százalékát az óceán borítja.

A tudós hozzátette: a rakéta néhány darabja túl fogja élni a visszatérést, aminek hatása egyenértékű azzal, „mintha egy kisrepülőgép zuhanna le, és 100 mérföldes körzetben szóródna szét”.

Nem lehet tudni, hogy hol landol a visszatérő Hosszú Menetelés 5B kínai rakéta
Fotó: Reuters

McDowell hangsúlyozta, hogy 1990 óta tíz tonnánál nagyobb súlyú űreszközöket nem engednek ellenőrizetlenül visszatérni a Földre. A Hosszú Menetelés 5B azonban mintegy 21 tonna lehet.

A számítások alapján a rakéta körülbelül május 10-én tér vissza a Földre, de ehhez képest még egy-két napnyi eltérés lehetséges. McDowell szerint amint kiderül, hogy melyik nap érkezik, a szakértők meg tudják jósolni a leszállás idejét egy hatórás időablakon belül.

Az állandó kínai űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely hat hónapig fog ott-tartózkodni.