Szerényi Béla: A gyerekek zenei nevelésének alapvetésnek kellene lennie

Szerényi Béla az Óbudai Népzenei Iskola vezetését 2015-ben, Kobzos Kiss Tamás halála után vette át. Az 1990-ben, a Mókus utcai Zeneiskola népzenei tagozatából létrejött intézmény a hazai népzenetanítás legrégebben működő műhelyeként a kodályi zenei nevelés hagyományait viszi tovább. Ez az egyetlen olyan állami zeneiskola Magyarországon, ahol csak autentikus népzenét és népdaléneklést tanítanak kizárólag népi hangszereken, többek között citerán, dudán, kobozon és Szerényi Béla kedvelt hangszerén, a tekerőlanton is.

Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, ezüstkoszorús hangszerkészítő mester és előadóművész. Fotó: Németh András Péter Forrás: Szabad Föld

Szerényi Béla amellett, hogy népzenész, hangszerkészítő mester, tanár és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Zenei foglalkozásai helyszíne egyrészt az Óbudai Népzenei Iskola, másrészt járja az óvodákat, és az olyan rendezvények adta lehetőséggel is él, mint amilyen a fóti Hangfeszt lesz május 11-én. Mint lapunknak elmondta, számára teljesen természetes folyamat volt, hogy a gyerekek zenei nevelése felé fordult.

A fóti Hangfeszten Szerényi Béla kedvelt hangszere, a tekerőlant is bemutatkozik (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)

Szerényi Béla is a kodályi elveket követi

A Bokros Trió tagja a kodályi elveket követve vallja, hogy az anyanyelv sokrétű rendszerének része a beszélt nyelv és a mozgáskultúra mellett a zenei anyanyelv is.

Kodály Zoltán a zenei nevelés alapjának a legegyszerűbb, ingyenes hangszert, vagyis az énekhangot tekintette, hiszen az minden embernek rendelkezésére áll. Meglátása szerint a zenei nevelésben már az óvodától kezdve a gyerekek fejlődéséhez kell igazodni, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladni, ehhez pedig jó kiindulási alap a népdal. A zenei anyanyelv megteremtésében fontos szerepet kap a szolmizálás is. És hogy miért fontos a zene? Kodály módszere a többi tanulási készséget is fejleszti, hiszen pontosságra, fegyelemre nevel, miközben fenntartja az érdeklődést.

Ahogy az édesanyánktól vagy a környezetünktől a nyelvünket megtanuljuk, nagyjából ugyanabban az időben kellene az anyanyelvi kultúránk egészét átvenni. Ennek a legjobb módszere a másolás, a mintakövetés. Mi tulajdonképpen ezt modellezzük Óbudán. Hogy ezt a módszertant be lehet-e vinni intézménybe? Igen, be lehet és el lehet sajátítani később is, mint mondjuk csecsemőkorban. Ez egy olyan feladat, aminek az átadását az ember teljesen természetesen vállalja, ha népzenével foglalkozik

– mondta Szerényi Béla népzenész.

Hangfeszt Fóton

A hangszerkészítő mester aktív előadóművész, legközelebb a fóti Hangfeszten találkozhatnak formációjával, a Bokros Trióval.

A Hangfesztet a tavalyi indulás után idén május 11-én második alkalommal rendezik meg a város egyik jelképének számító fóti római katolikus templomban és annak kertjében. Az ingyenes családi program középpontjában természetesen a zene áll, a fellépők a teljesség igénye nélkül:

• Bokros Trió
• Szent Efrém Férfikar
• Farkas Gábor zongoraművész és Shu Hui Bao operaénekes
• Boros Emese énekművész
• BDZ Kamaraműhely (a Budafoki Dohnányi Zenekar Kamaraegyüttese)
• Fábián Zoltán

Miért hang, miért Hangfeszt?

A Hangfeszt a hagyomány, a család és a kultúra hármasára épül, így a gyerekprogramok, például a kézműves foglalkozások mellett érdekes előadásokat, beszélgetéseket is hallhatunk majd a zene történetéről, távol-keleti hangszerekről és a hazai zenevilág jövőjéről is.

– Tulajdonképpen manapság szinte kizárólag zajok vesznek minket körül. A Hangfeszt lehetőséget ad arra, hogy észrevegyük: vannak hangok a környezetünkben. A beszélt hangon kívül a zenei hang is, és hogy ez az egészséges lelki, szellemi, testi fejlődéshez nélkülözhetetlen. Ennek alapjognak kellene lennie. Ezért is tartom szenzációsnak, hogy egy fesztivál nem a fellépők egyébként fantasztikus és csodálatos programjaira épül, hanem egy gondolatra: hogy a zenei hang mennyire nélkülözhetetlen az ember számára

 – mondta a rendezvényről a népzenész.

A gyerekek zenei nevelésének fontossága

A zajok között ma már sajnos meg kell említeni a digitális zajt, ami a gyerekeket egészen kiskoruktól körülveszi. 

Egyre több tanulmány erősíti meg, hogy árt a kisgyermekek fejlődésének, ha túl sok időt töltenek a képernyő előtt, legyen szó akár televízióról, akár okostelefonról vagy számítógép-monitorról.

A problémával Szerényi Béláék is rendszeresen találkoznak.

– Nem csak a zaj a probléma – mondta a Magyar Nemzetnek a hangszerkészítő mester. – Egyszerűen az idegpályák nem úgy tudnak kialakulni, hogyha virtuális közeg veszi körül a gyereket. Nem véletlen, hogy komoly kutatások mondják, hogy 10-12 éves kor alatt egyáltalán nem lenne szabad használniuk a gyerekeknek ilyen technikai eszközöket. A rövid távú memóriát ingerli, az azonnali befogadásra és az azonnali kész megoldásokra kondicionál. Minden olyan dolog, amibe energiát kell fektetni és hosszabb távú figyelmet igényel, az gyakorlatilag kimarad az agyi működésükből és a fejlődésükből. 

De hogy ne csak a rossz dolgokat mondjuk, még mindig az a tapasztalatom, meggyőződésem –  és itt a kollégáinkkal abszolút ezt látjuk –, hogy a gyerekeknek a jóra és szépre való igénye és az alapvető tevékenységek, a játék és a mese még mindig annyira erős, hogy ezzel el lehet őket varázsolni.

Tehát arról van szó, hogyha úgy kínálunk föl ilyen élményeket például a hangszertanulás kapcsán, hogy ez egy játék, akkor rendszeresen fognak jönni játszani és eszükbe nem jut, hogy jaj, most zeneórára kell mennem és tananyagot tanulok meg.

Szerény Béla a foglalkozásokról beszélve kiemelte, hogy az Óbudai Népzene Iskolában a gyerekek a magyar népi hangszerek bármelyikével találkozhatnak,

rendezvényeken pedig azokkal, amelyeket el tudnak vinni. Így a Hangfeszten a fóti római katolikus templomnál vonós hangszerek, illetve a magyar népi hangszerek közül a tekerőlant és a koboz fog bemutatkozni.