Egész napos folklórkavalkáddal készülnek a szervezők február 5-én a Művészetek Palotájában. A népzene ünnepét Páll Éva és zenekara nyitja meg 15 órakor az üvegteremben, a Míves mesterségek című műsor a régi népi foglalkozásokat mutatja be a gyerekeknek népdalok, mondókák és mesék segítségével. Az előcsarnokban 18 órától a magyarországi és közép-európai autentikus cigány kultúrát és hagyományokat ápoló Khamoro együttes és vezetőjük, Farkas Zsolt cigány táncháza várja a látogatókat, akik így ráhangolódhatnak a kétszer hatvan perces gálaműsorra.
Ahogy azt már megszokhattuk, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ezúttal is a műfaj legjava váltja egymást a színpadon a házigazda, Eredics Gábor szakértő tolmácsolásával, akitől megtudtuk, hogy a gálaműsor címe – A táncháztól a világzenéig – jól mutatja, hogy honnan hová jutottunk. Mint rámutatott, a tavaly ötvenéves táncházmozgalom kapcsán hatalmas felismerés volt, hogy a néphagyomány visszatanulható, nem úgy, mint tananyag, hanem mint zenei anyanyelv.
Kodály Zoltán és Bartók Béla pedig nemcsak a két legnagyobb magyar zeneszerzőnk volt a XX. században, hanem a két legjelentősebb népzenekutatónk is. A népzenegyűjtés inspirációforrást jelentett számukra. Eredics Gábor szerint fontos, hogy ezt a hagyományt híven adjuk át a következő generációknak, s erre jó alkalom ez a nagyszabású gála is, ahol különböző stílusok ötvöződnek, crossover műfajok egymásra hatásának lehetünk tanúi.
Eredics Gábor ismertette a gálakoncert fellépőit. Mint mondta, az estet az új népiénekes-generáció egyik legnagyobb tehetsége, Básits Branka nyitja. A fiatal, szerb–magyar énekesnő az autentikus és a világzenei műfajt is magáénak érzi. Műsorában szerb népzenei örökségét idézi meg nemrégiben megjelent első saját lemezének anyagából, amelyről így vall: „Némely dalokat messzire repítettem, némelyeket fészkükben hagytam.” Az őt követő Tímár Sára nevét már jól ismerheti a közönség, hiszen a Junior Prima díjas énekesnő számtalan formációban – köztük a legendás Sebő-együttes és a Dalinda énekegyüttes tagjaként – lépett már színpadra.
Az erőteljes hangú énekesnőt kísérletező kedv jellemzi, ami az Ének a határtalanról című negyedik lemezén is megnyilvánul. Zenekarával ezúttal főként ennek az albumnak a dalaiból hallhatunk válogatást, megzenésített verseket, hiszen az énekelt versek világa is kezdetektől fogva jelen volt a táncházmozgalom színes forgatagában
– emelte ki Eredics Gábor. A gála első részét a Polygon nevű formáció zárja, akinek a frontembere a hazai etnojazz egyik legnagyobb formátumú fúvósa, a Vujicsics együttesből népzenészként is közismert Borbély Mihály. Eredics Gábor elárulta, hogy gyermekkori barátjától magas rendű kamarazeneként megszólaló, a Polygon triónak a népzenét a dzsesszel egyesítő zenei világából kapunk ízelítőt.
