Táncház, folklór, világzene

Gyermekkoncerttel, táncházakkal és különleges gálaműsorral várja vasárnap a közönséget a népzene ünnepe a Művészetek Palotájában. A 2008 óta megrendezett esemény apropóján Eredics Gábor népzenésszel, a legendás Vujicsics együttes vezetőjével beszélgettünk a népzene útjáról és a gálaesten fellépő előadókról, zenekarokról.

2023. 02. 04. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egész napos folklórkavalkáddal készülnek a szervezők február 5-én a Művészetek Palotájában. A népzene ünnepét Páll Éva és zenekara nyitja meg 15 órakor az üvegteremben, a Míves mesterségek című műsor a régi népi foglalkozásokat mutatja be a gyerekeknek népdalok, mondókák és mesék segítségével. Az előcsarnokban 18 órától a magyarországi és közép-európai autentikus cigány kultúrát és hagyományokat ápoló Khamoro együttes és vezetőjük, Farkas Zsolt cigány táncháza várja a látogatókat, akik így ráhangolódhatnak a kétszer hatvan perces gálaműsorra.

Ahogy azt már megszokhattuk, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ezúttal is a műfaj legjava váltja egymást a színpadon a házigazda, Eredics Gábor szakértő tolmácsolásával, akitől megtudtuk, hogy a gálaműsor címe – A táncháztól a világzenéig – jól mutatja, hogy honnan hová jutottunk. Mint rámutatott, a tavaly ötvenéves táncházmozgalom kapcsán hatalmas felismerés volt, hogy a néphagyomány visszatanulható, nem úgy, mint tananyag, hanem mint zenei anyanyelv. 

Kodály Zoltán és Bartók Béla pedig nemcsak a két legnagyobb magyar zeneszerzőnk volt a XX. században, hanem a két legjelentősebb népzenekutatónk is. A népzenegyűjtés inspirációforrást jelentett számukra. Eredics Gábor szerint fontos, hogy ezt a hagyományt híven adjuk át a következő generációknak, s erre jó alkalom ez a nagyszabású gála is, ahol különböző stílusok ötvöződnek, crossover műfajok egymásra hatásának lehetünk tanúi.


Eredics Gábor ismertette a gálakoncert fellépőit. Mint mondta, az estet az új népiénekes-generáció egyik legnagyobb tehetsége, Básits Branka nyitja. A fiatal, szerb–magyar énekesnő az autentikus és a világzenei műfajt is magáénak érzi. Műsorában szerb népzenei örökségét idézi meg nemrégiben megjelent első saját lemezének anyagából, amelyről így vall: „Némely dalokat messzire repítettem, némelyeket fészkükben hagytam.” Az őt követő Tímár Sára nevét már jól ismerheti a közönség, hiszen a Junior Prima díjas énekesnő számtalan formációban – köztük a legendás Sebő-együttes és a Dalinda énekegyüttes tagjaként – lépett már színpadra. 

Az erőteljes hangú énekesnőt kísérletező kedv jellemzi, ami az Ének a határtalanról című negyedik lemezén is megnyilvánul. Zenekarával ezúttal főként ennek az albumnak a dalaiból hallhatunk válogatást, megzenésített verseket, hiszen az énekelt versek világa is kezdetektől fogva jelen volt a táncházmozgalom színes forgatagában 

– emelte ki Eredics Gábor. A gála első részét a Polygon nevű formáció zárja, akinek a frontembere a hazai etnojazz egyik legnagyobb formátumú fúvósa, a Vujicsics együttesből népzenészként is közismert Borbély Mihály. Eredics Gábor elárulta, hogy gyermekkori barátjától magas rendű kamarazeneként megszólaló, a Polygon triónak a népzenét a dzsesszel egyesítő zenei világából kapunk ízelítőt.


Az este második részében a hetvenes-nyolcvanas évek magyar népzenei vonulatokkal kísérletező együtteseinek repertoárjából táplálkozó folk-rock zenekar, a Mordái gondoskodik a jó hangulatról. – Az együttes alternatív módon gondolkodik a népzene és a rockzene találkozásáról – mondta a gála házigazdája, hozzátéve, hogy e bátor törekvésükben a hangszerek választása, a megszólalásmód mind-mind ezt az erőteljes, újító szellemet jeleníti meg. Őket ifjabb Szerényi Béla formációja, a hazai népzenei mozgalom elismert fiatal muzsikusaiból álló, a rögtönzésektől sem megriadó Magyar Banda követi, míg az estet a beás cigány zenét játszó Kanizsa Csillagai fergetegesnek ígérkező műsora zárja. Eredics Gábor megjegyezte, hogy míg az eddig felsorolt előadók tudatosan nyúltak vissza a hagyományhoz, amit elsajátítottak, majd kialakították saját zenei világukat, addig a Kanizsa Csillagainak erre nem volt szükségük, hiszen ebbe születtek bele. – Egy olyan élő hagyománnyal rendelkező közösség tagjai, akik mintha visszamennénk az időben a századfordulóra, a magyar új stílus burjánzáságig – fogalmazott.

Amikor a néphagyományt éltetjük, nem valamiféle nosztalgia jellemez minket, hanem az, hogy a szájhagyomány útján fennmaradt zenei kultúrát ismét az életünk részévé tudjuk tenni. Ehhez pedig hozzátartozik az a színesség, ami ezt az estét is jellemzi

 – zárta gondolatait Eredics Gábor. A jó hangulat nem ér véget, hiszen a gálaműsor után is táncház várja a közönséget. A megfelelő levezetésről 22 órától a kifejezetten táncházakon muzsikáló Budapest Mezőség Band gondoskodik.

 

Borítókép: Páll Éva (Fotó: Müpa)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.