Egyetlen közös őstől származhat minden kék szemű ember?

A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös ősre vezethető vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elő. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte – olvasható az Origo.hu cikkében.

A kísérlet során minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amelyben a tudósok arra kérték őket, hogy négy kategóriában – barna, kék, szürke és zöld – határozzák meg saját szemük színét, valamint azt, hogy vannak-e barna foltok vagy pupilláris gyűrűk a szivárványhártyájukon. Azt is jelezniük kellett, hogy milyen színű a hajuk.

A csapat ezután megvizsgálta a résztvevők DNS-ét és mitokondriális DNS-ét, hogy meghatározza azt a mutációt, amely valószínűleg a kék szemért felelős.

Ekkor azonosították az úgynevezett OCA2 gént, amelyek az úgynevezett P-fehérje szintézisútját kódolják. Ez a vegyület vesz részt a melanin termelésében a szervezetben, amely a hajunk, a bőrünk és a szemünk íriszeinek színét is adja – írja az Origo.hu.

Jelentős eltérések vannak az írisz melaninszintjében a zöld és barna szemű embereknél – magyarázta a csapat. 

A kék szemű egyének azonban nagyon csekély eltérést mutatnak az írisz melanin szintjében egymás között.

Hozzátették: ezek a különbségek a genomjukban is figyelemre méltóak; míg a barna vagy zöld szemű emberek melaninszintjét kódoló gének egyéni eltérései jelentősek, a kék szeműek nagyon hasonlóak. 

Ez a hasonlóság azt sugallja, hogy minden kék szemű egyénnek közös őse lehet. A kutatásban résztvevők mitokondriális DNS-ének vizsgálata és összehasonlítása alapján a közös ős valamikor 6-10 ezer évvel ezelőtt élhetett.

A szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a kék szemeket eredményező mutáció se nem pozitív, se nem negatív, és nem jár semmiféle evolúciós előnnyel vagy hátránnyal, illetve nem befolyásolja az egyén túlélési esélyeit sem. 

Inkább egy sor más, olyan mutációra hasonlít, amelyek befolyásolják a hajszínt, a kopaszságot, a szeplőket vagy épp a „szépségjegyeket".

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)