Bombamerénylet egy csongrádi bálon

Csongrád városában karácsonykor bombát dobnak egy polgári táncmulatságba. A tettesek után rögtön megindul a nyomozás, a szálak az ébredő magyarok felé vezetnek. Befejezéshez közelednek a tárgyalások a hazánknak adandó kölcsönről. A népszövetségi tanácsban úgy vélik, az egyezmény egész Európa békéjének megszilárdítását jelenti, Bethlen István miniszterelnököt pedig Európa gazdasági újjáépítésének megteremtői között fogják emlegetni. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elkészül középiskolai oktatási reformtervezetével.

Vass József miniszterelnök-helyettes a Magyarországnak nyilatkozik a lap december 29-i számában a terrorcselekményről, s közönséges gaztettnek nevezi. „A csongrádi merényletről érkezett legelső híradás rendkívül megdöbbentett. A belügyminiszterrel egyetértően azonnal intézkedtem. Elrendeltem a nyomozást, másrészről pedig helyeseltem a legszigorúbb és legpártatlanabb, minden irányban kiterjedő vizsgálatot. […] Ami magát az esetet illeti: az nem politikum, hanem ― és ezt hangsúlyozom ― közönséges gaztett.” 

A csongrádi Magyar Király Szálloda                                                                                                   Forrás: Kultur.csongrad.hu

Közben tovább húzódik a Magyarországnak folyósítandó kölcsön ügye, amire pedig már elvi igenlő döntés született nemzetközi szinten. Még december 15-én hozza le a Pesti Hírlap, hogy az antant a magyarországi adók kétszeresére emelését kívánja. Azt közlik: az antant „az adók fölemelését kívánja oly mértékben, hogy két év múlva minden adózó ötvenhárom aranykoronát fizessen, amiből fejenként egy-egy aranykorona a jóvátétel törlesztésére volna fordítandó. Miután Magyarországnak kilencmillió lakosa van, ily adóemelés mellett két év múlva kilenc millió aranykoronát fordíthat jóvátételre, ami ötvennégymilliárd magyar koronának felel meg.” Másrészt a parlamentben olyan hírek is szárnyra kelnek, hogy a kisantant belgrádi és bukaresti jelentések szerint „állítólag azt kívánja, hogy Magyarország mondja ki, hogy IV. Károly elsőszülött fia, Ottó főherceg nem ülhet magyar trónra.” 

A december 21-i Pesti Napló arról ad hírt, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök fenntartásokkal elfogadta a népszövetségi tanács pénzügyi és politikai kikötéseit. Lord Robert Cecil a tanács nevében annak a reményének ad hangot, hogy „ezeket az egyezményeket siker koronázza, mint ahogyan Ausztria újjáépítésénél történt. Hozzáfűzi, hogy Magyarország rekonstrukciója további lépést jelent előre, s újabb példája lesz Európa gazdasági talpra állításának.” A magyar miniszterelnök kijelenti: „kormánya a részletekre vonatkozó fenntartásokkal fogadja el a politikai és a pénzügyi jegyzőkönyvet. Meleg szavakban mondott köszönetet a tanácsnak, a pénzügyi bizottságnak és a Népszövetség magyar albizottságában képviselt hatalmaknak.” Gabriel Hanotaux francia delegátus arról beszél: „ez az egyezmény egész Európa békéjének szilárdítását jelenti”. Hozzáteszi: a magyar miniszterelnök nevét „ama nagy férfiak sorában fogják emlegetni, akik Európa gazdasági újjáépítését megteremtették”. Egy nap múlva a Pesti Napló arról ír, hogy gróf Boni-Longari, a népszövetségi tanács olasz tagja szerint Magyarország januárban megkezdi a pénzügyi újjáépítését. 

A kormány iskolai reformjáról számol be Az Ujság december 25-én. „Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter több ízben hangsúlyozta, hogy meg akarja reformálni a középiskolai oktatást. A reformjavaslatot a miniszter már elkészítette. Az eddigi két középiskola-típus, a gimnázium és a reáliskola közé új típust állított be: a reálgimnáziumot. Ez az új típus a klasszikus nyelvek közül csak a latint tanítja és a görög helyett a német mellé modern nyelvet állított be: franciát, angolt vagy olaszt.”