Teleki lemond, megalakul a Bethlen-kormány

Úgy tűnik, marad gróf Teleki Pál a kormányfő, aztán mégis lemond. Az új miniszterelnök, gróf Bethlen István azonnal megalakítja kabinetjét. Közli: politikájának zsinórmértéke a nemzeti, keresztény és agrár irányzat lesz. Megkezdődik gróf Tisza István volt miniszterelnök gyilkosainak polgári pere. A fő vádlott Károlyi Mihály bizalmasa, Kéri Pál, ám a sajtó és a közvélemény a volt államfőt is bűnösnek tartja.

A 8 Órai Ujság 16-án közli: „Az új kormány ma délelőtt letette az esküt és megtartotta az első minisztertanácsot. […] A minisztertanácson a miniszterelnök megismertette programját a kormány tagjaival, akik a miniszterelnök által előadott programhoz hozzájárultak.”

Gróf Betlen István Fotó: Wikipédia

A kormányfői stallum átadása zökkenőmentesen zajlik. A 8 Órai Ujság 17-én azt írja: „Teleki Pál gróf ma délelőtt vett búcsút a miniszterelnökség tisztikarától.” Kijelenti: „Olyan ember kezébe teszem le a miniszterelnökséget […] akit teljesen magammal azonosnak tartok és akivel egy egész életen át együtt dolgoztam, egyszóval legjobb személyes és politikai barátom kezébe. Amit én kezdtem, azt ő folytatja és tudom, hogy a tisztviselőkar őt is a legmelegebben fogja támogatni.” Pár órával később Bethlen István köszönti a miniszterelnökség tisztviselőit. „Nehéz feladat hárult rám, amidőn a miniszterelnöki állást elfoglalom. Ha végignézek az itt függő képek során, olyan elődöket látok, akik mellett az én személyem eltörpül. Nehéz a feladatom azért is, mert sohasem voltam hivatalos állásban és a hivatalos állással járó sok formaság idegen előttem. Érzem azt is, hogy közvetlen hivatali elődöm után, aki szeretetreméltóságával, politikai tapintatával, munkaerejével és tudásával megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az országnak, nehéz lesz nekem ezt a munkát ugyanolyan sikerrel elvégezni. Azonban bízom abban, hogy a haza érdekeit fogjuk mindnyájan szem előtt tartani és hogy úgy mi, mint a nemzetgyűlés, valamint az ország közéletében szereplő többi tényező, kötelességszerűen rajta leszünk, hogy egyesült erővel az országot a mai súlyos helyzetéből kivezessük.”

Hatalmas érdeklődés övezi az 1918. október 31-én megölt gróf Tisza István volt miniszterelnök gyilkosainak polgári perét. A Pesti Hírlap 12-én A bírói nemezis címmel vezércikkben ír róla. „Holnap indul meg újra a tetemrehívás kísérteties körmenete, holnap villan föl ismét a közlelkiismeret pallosa. Tisza István meggyilkolásának ügyében végre a polgári vádlottak ellen is megkezdődik a nyilvános bírói végtárgyalás, amelyet a katonai törvényszék a maga hatáskörében már régebben lefolytatott. Itt Tisza István véres árnyékával szemben már nemcsak buta és tudatlan eszközök, megfizetett vagy lerészegített végrehajtók fognak állani, hanem olyan tragikusabb méretű alakok is, akiknek a gyilkosság tervezésében, a gyilkosok kiszemelésében és fölbujtásában határozottan cselekvő szerepet tulajdonítanak.” Bár a vádlottak padján nem ül a külföldre távozott Károlyi Mihály, a lap a közvélekedéshez igazodva bűnösnek ítéli. „Akik Magyarország sorsát akkor intézték, abban a végzetes illúzióban leledztek, hogy Károlyi Mihály segíthet a nemzet ügyén. Ez a téves hit és föltevés bizonyult a nemzet óriási megtévedésének. Ez a megváltónak kikiáltott férfiú a kezébe letett példátlan erkölcsi hatalmat, a korlátlan népszerűség diktátori varázsát az első naptól az utolsóig személyes indulatok kielégítésére használta föl és az ország helyzetének megítélésében a cézári őrültség képzelődései mellett szinte megfoghatatlan tájékozatlanságot tanúsított. Az ő személyes bűnrészességét, akaratának behatását a Tisza-gyilkosságban kétségtelennek kell tartanunk. […] Ha a széles rétegek sejtették volna, micsoda szálak kötik össze a nyomorult gyilkosokat azzal az improvizált forradalmi vezetőséggel, amelynek fészkében erjedezett az igazi erkölcsi züllés és amelynek tagjai Tisza Istvánban igazában csak a nagyobb erkölcsi erőt gyűlölték, minden meggyőződésbeli fanatizmus nélkül gyilkoltatták is meg. Nekünk semmi kétségünk, hogy már az első napon óriási kiábrándulásnak kellett volna bekövetkeznie és október 31-ike valószínűleg csak ezt a dátumot jelentette volna minden további következés nélkül. […] De Károlyi Mihály immár Raguzában sütkérezhetik a jugoszláv kormány kedvezéséből, nyilván minden lelkiismereti furdalás nélkül.”

A tárgyalás első napján már kihallgatják az egyik fő vádlottat, Károlyi Mihály bizalmasát, Kéri Pál újságírót is, aki kategorikusan tagadja a vádat. Az Est 13-án közli Gadó Istvánnak, a bíróság elnökének szavait. „A gróf Tisza István meggyilkolásával vádolt Kéri Pál és társai ügyében megnyitom a főtárgyalást. […] A bűnügy felé nagy érdeklődéssel tekint nemcsak a magyar közvélemény, hanem az egész művelt külföld is, meg kell mutatnunk tehát e főtárgyalás rendjével és méltóságával is kultúránkat és műveltségünket. Meg kell mutatnunk, hogy a forradalom viharai megtépázták ugyan a magyar bíróságot, de megmaradt egy: a magyar bíró törhetetlen igazságszeretete.”