Most aztán nagy bajban van Boris „Bum-Bum” Becker, a már visszavonult világklasszis teniszező. Hiába a hat Grand Slam győzelem (ebből három Wimbledonban, még tizenévesként!), hiába a számos – vagy inkább számolatlan – megnyert tenisztorna szerte a világban, hiába az olimpiai aranyérem párosban.
Ez mind nem számít, mert Becker 2021 július 6-án, a Fucsovics-Djokovics negyeddöntő alatt „odáig fajult”, hogy amikor a kamera már többször is megmutatta Fucsovics Marci kifejezetten dekoratív barátnőjét, a német bajnok a következőket jegyezte meg a BBC kommentátoraként: „Azt mondják, a magyar nők a világ legszebbjei. Ezt én nem tudom, de az biztos, hogy ő nagyon csinos.”
Na, ez kész. Ezért a mai nyugati világban minimum főbelövés jár, vagy még inkább felnégyelés.
A nemzetközi szivárványlobbi „természetesen” azonnal beindult, és rárontott Bum-Bum Beckerre. A Women in Sport and Percepcion Agency nevű nőjogi, feminista szervezet vezetője, nevezett Stephanie Hilborne így fogalmazott, nagyon tanulságosan: „Évtized óta azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a sportot körül lengő kultúrát, beleértve a nők tárgyiasítását. Amikor két férfi egy élő sportközvetítésben nyugodtan diskurálhat egy nő külleméről, akkor, azt hiszem, még sok munkánk van hátra.”
Bizony, bizony, figyelmeztető szavak ezek: Boris Becker nem más, mint egy megátalkodott, menthetetlen homofób és szexista, aki a nőkre tárgyként tekint.
Beckernek vége: kidobhatja az összes trófeáját az ablakon, az egész, kiemelkedő pályafutása mehet a kukába.
Hiszen azt merte mondani egy csinos nőről, hogy csinos.
Nem tudja, hogy a szélsőséges – vagy már nem is az, hanem átlagos? – feminista nőszervezetek szerint a nők már nem akarnak semmilyen dicséretet hallani a külsőjükről? Nem tudja, hogy a nők sikeres karrierpályájáról, munkabeli sztahanovista csúcsteljesítményeikről, határozottságukról, elszántságukról, erejükről, kitartásukról, vezetői képességeikről, a férfiaktól független, teljes önállóságukról szabad csak nekünk, férfiaknak beszélni a nőkkel kapcsolatban?