„Európa mintha kicsit elaludt volna, minden adat ezt mutatja. Nagyon jönnek fel az ázsiai országok, és van egy viszonylag erős szakadék Európa és az Egyesült Államok, valamint Európa és Japán között” – kezdte előadását Cséfalvay Zoltán, aki ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a kontinensen sokkal kevesebbet fordítanak kutatás-fejlesztésre (k+f), mint odaát.
Szakadékok
Szerinte van egyfajta szakadék a törekvések és a valóság között is. „Mindenki számára ismert az a 3 százalékos küszöb, amit valahogy nem tudunk elérni a k+f tekintetében, jelenleg 2020-ra van kitűzve a cél. Jelentős különbség van Nyugat- és Kelet-Európa között is. Az összes eddigi ilyen forrás 95 százaléka a régi tizenötökhöz került, és csak a maradék jutott az újonnan csatlakozott tizenketteknek” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Nagyon fontos változásnak nevezte, hogy az uniós k+f források radikálisan növekednek 2014-től, csaknem kétszeresére. „Egyet tisztán kell látni, egyetlen kritérium van, ez pedig a kiválóság. Csak a legjobb fog kapni. A kutatás-fejlesztésben ez mérhető dolog. A következő két évben fel kell erre készíteni az egyetemi és kutatói szférát, illetve a gazdaságot, európai szinten kell versenyképesnek lenni. Két évünk van” – figyelmeztetett a gazdasági tárca prominense. Rámutatott: „Ha azt nézzük, hogy mennyi most a GDP-arányos k+f-ráfordítás (1,14 százalék), le vagyunk maradva az EU 1,9 százalékától, de vállaltuk, hogy 1,8 százalékra, közel a jelenlegi átlagra emeljük, de ez nagy erőfeszítést fog jelenteni számunkra.” Elmondta azt is, hogy 10 ezer új munkahely kell a k+f szektorban, hogy eséllyel tudjunk pályázni forrásokra. Itt egyformán fontos az akadémiai és az ipari munkahelyek gyarapítása. Utóbbira példa, hogy a Procter & Gamble-nek több k+f munkahelye van, mint három nagy szellemi bázisnak, köztük a Harvardnak és a Stamfordnak együttvéve.
Innovációs adó, Brüsszel
Cséfalvay a vállalkozási szektorra rátérve úgy fogalmazott: „gazellákra, innovatív kis- és középvállalkozásokra van szükség”. Beszélt még az innovációs járulékról is, amit azok a közepes és nagy cégek fizetnek, ahol nem végeznek kutatást, illetve fejlesztést. Ebből eddig 20 milliárd forint jött be, ebből 18 milliárdot sikerült is „a másik oldalon” lehívni. A jövőben viszont minden nagyobb vállalat befizeti (az összeg 46 milliárd lesz), és azok igényelhetnek vissza legalább a befizetett összeg mértékében, ahol jelen van a k+f.
Bejelentette: jövőre irodát nyit a NIH Brüsszelben, mert „állandó jelenlétre van szükség. A cél roppant egyszerű: minél több k+f munkahelyet hozzanak ide, mert szükség van a multikra, a kis és nagy cégekre is. Ahhoz kellenek, hogy eséllyel pályázzunk majd a már említett forrásokra. Ha Európa átaludta az elmúlt évtizedet, a következőt már nem szabad. Magyarország másfél év alatt rendbe rakta az államháztartás helyzetét, és lefektette a növekedés alapjait” – zárta beszédét Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.
Matolcsy helyett
A kormány részéről eredetileg Matolcsy György miniszter szólalt volna fel a konferencián, de ő hivatalosan hétfő reggel lemondta a szereplést. Az őt helyettesítő Cséfalvay Zoltán mellett felszólalt viszont Mészáros György (elnök – NIH), Prőhle Gergely (EU-ügyekért felelős helyettes külügyminisztériumi államtitkár) és Kroó Norbert (MTA-elnöki tanácsadó) is.
A tudományos és technológiai ügyekkel foglalkozó szakdiplomaták – TéT-attasék – ezen a héten Budapesten számolnak be az elmúlt időszak eredményeiről, kihívásairól. A kétévente megrendezendő konferencia kapcsolódik a Tudomány Világfóruma (WSF) eseményeihez, amit november 17. és 19. között rendeztek meg az MTA, illetve a Parlament épületében. A tizenkettedik konferenciára Brüsszel (EU), Olaszország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Izrael, Japán, Kína és az USA küldött attaséi beszámolót.
