Lukasz Papademosz a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette: csaknem mindegyik közvélemény-kutatás rendre azt mutatja ki, hogy a görög lakosság 70-80 százaléka „nagyon is támogatja” Görögország valutauniós tagságának fenntartását.
Papademosz szerint ez azt is jelenti, hogy az ezzel járó áldozatvállalás és a rövid távú kiigazítási költségek ellenére a görögök hajlandók megtenni mindazt, ami Görögország további euróövezeti tagságához szükséges.
A kormányfő derűlátó módon nyilatkozott hazája gazdasági kilátásairól is. Kijelentette: meggyőződése, hogy Görögország már megtette a gazdasági kilábalás felé vezető útnak több mint a felét, és a görög gazdaság „két évnél rövidebb időn belül” növekedésnek indul.
Papademosz – az eurójegybank (EKB) volt alelnöke, aki ügyvezetőként tölti be a miniszterelnöki tisztséget – kijelentette azt is az FT-nek, hogy bármilyen kormány alakuljon is a tavasszal esedékes választások után, a reformok folytatódni fognak.
Nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem látnak sok esélyt e reformok végrehajtására. A Commerzbank közgazdászai közölték, az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni. A Fitch Ratings ugyanakkor visszaemelte Görögországot a korlátozott nem törlesztői kategóriából, és mélyen spekulatív, de mégsem csődhelyzeti új szuverén besorolást állapított meg a görög adósságra. Bővebben >>>
Nem lenne jobb, ha mennének
Johannes Hahn a Die Pressének adott interjúban nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy „minden érintettnek” könnyebb lenne, ha Görögország elhagyná a valutauniót. Az EU-nak most először vannak olyan eszközök a kezében, amellyel a nemzeti kormányokat strukturális átalakításokra kényszerítheti – hangsúlyozta az osztrák politikus. Hozzátette: a jelenlegi helyzet az euró bevezetése előttivel összehasonlítva végül jobb lesz az európai exportőrök számára is. Bővebben >>>
