A legnagyobb európai hitelminősítő kedd este Londonban bejelentette, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát a múlt pénteken megállapított, korlátozott mértékben nem törlesztői státust jelző „RD” – restricted default – szintről „B mínusz”-ra emelte stabil kilátással. A Fitch ugyancsak „B mínusz” osztályzatot adott az adósságcsere során a magánbefektetőknek kibocsátott, görög jogi szabályozás hatálya alá eső új kötvényekre.
A keddi minősítési lépés előzményeként a görög kormány hivatalos bejelentése szerint a magánszektorbeli kötvénybefektetők 96 százaléka vett részt az értékvesztéssel végrehajtott adósságcserében (distressed debt exchange – DDE), és ennek során elsődlegesen 177 milliárd euró névértékű, görög jogi szabályozás hatálya alá eső állampapírt cseréltek át új kötvényre.
A hitelminősítő szerint az értékvesztéssel végrehajtott adósságcsere és a kötvénytulajdonosokra rótt veszteségek jelentősen javították Görögország adósságszolgálati profilját, és csökkentették annak kockázatát, hogy az új görög állampapírok esetében rövid távon ismét törlesztési nehézségek állnak elő.
A Fitch Ratings mindazonáltal úgy látja, hogy továbbra is komoly és érdemi a kockázata Görögország törlesztésképtelenné válásának, tekintettel a még mindig nagyon magas eladósodottságra és azokra a rendkívüli gazdasági kihívásokra, amelyekkel Görögország szembesül.
Mindezt tükrözi a mélyen spekulatív „B mínusz” besorolás – áll a hitelminősítő kedd esti londoni elemzésében.
A Fitch becslése szerint az adósságcsere-program után kialakuló alacsonyabb kamatok és a további költségvetési konszolidációs intézkedések révén a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államháztartási hiány a tavalyi 9,5 százalék körüli szintről az idén 4,5 százalékra csökken.
A hitelminősítő szerint elképzelhető egy olyan lefelé tartó közadósságpálya, amelyet követve a GDP-arányos görög államadósság-ráta az EU és az IMF által célba vett 120 százalék környékére csökken 2020-ra, ám ez nagyon erősen függ a költségvetési takarékossági intézkedések végrehajtásával és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos előzetes feltételezésektől.
A Fitch szerint a görög közfinanszírozás fenntarthatósága és végső soron Görögország euróövezeti tagsága múlik a szerkezeti és költségvetési reformok végrehajtásán és hatékonyságán.
Más nagy londoni házak szerint nincs sok esély e reformok végrehajtására.
A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, Londonban minap ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó két fő probléma megoldására, vagyis „a túlméretezett, hatékonyság nélkül működő és részben korrupt” közszféra teljes körű reformjára, valamint a görög gazdaság versenyképességének helyreállítására.
A cég elemzői szerint még az is bizonytalan, hogy a heves ellenállás közepette a kormány egyáltalán be tudja-e vezetni ezeket a reformokat, emellett „teljesen nyitott kérdés” az is, hogy a hamarosan esedékes választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség.
A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján „meglehetősen valószínűtlennek” nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig az IMF által követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.
A cég szerint az IMF „nagyon derűlátó” növekedési és hiányfeltételezésekre építette görög adósságfenntarthatósági elemzését. Ha ugyanis a görög gazdaság évente átlagosan csak 0,4 százalékkal növekszik a 2012–2020 közötti időszakban a hivatalosan feltételezett 0,9 százalék helyett, akkor a görög államadósság-ráta még 2020-ban is a GDP-érték 127 százaléka lesz. Ha pedig a kamatkötelezettségek teljesítése előtt számolt elsődleges államháztartási többletek átlaga 1,7 százalék lesz a tervezett 2,2 százalék helyett, akkor 2020-ban a görög államadósság-ráta 129 százalék lesz a Commerzbank elemzőinek számítási modellje szerint.
A Fitch Ratings jelenleg a három globális hitelminősítő közül az egyetlen, amelyik nem csődközeli besorolást tart érvényben Görögországra.
A Standard & Poor’s március elején Londonban bejelentette, hogy a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi „CC”, illetve „C” szintről „SD”-re – selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába – süllyesztette.
Indoklásában az S&P kiemelte, hogy ha egy adósságkibocsátó egyoldalúan módosítja valamely adósságkötelezettség kibocsátásának eredeti feltételrendszerét és kondícióit – ahogy a Standard & Poor’s megítélése szerint Görögország tette a magánszektorbeli befektetők bevonásával végrehajtott adósságcserével –, azt a hitelminősítő saját kritériumai alapján tényszerűen nem törlesztésnek tekintheti.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody’s Investors Service – ugyanilyen indoklással – az általa használt besorolási metodika lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatára, „C”-re minősítette vissza minap a görög besorolást.
